A nagyok szenvedése kicsiknél 1.

Kezdeti tünetként látászavar jelentkezhet (szikralátás, színes, „villámló” fényjelenségek észlelése, látótérkiesés), ami bizonyos esetekben átmeneti bénulással, torzuló testtartással jár.

Gyakori és sajátos formája a gyermekkorban jelentkező migrénnek a gyermekkori periodikus szindróma jelensége, mely hirtelen jelentkező átmeneti szédülést takar. A gyerek sápadt, a hányás és hányinger mellett hasi fájdalmak és hasmenés is jelentkezhet. Jellemző még a szomjúságérzet és az arc zsibbadása, viszketése is.

Amikor csak tünetek jelentkeznek fejfájás nélkül, azt kétoldali migrénnek nevezzük.

Ezek szerencsére gyorsan és nyom nélkül múlnak, ugyanakkor épp elég okot szolgáltatnak ahhoz, hogy szülő és gyerek egyaránt kétségbeessen a kontrollálhatatlannak tűnő rohamoktól.

Ilyen esetben mindenképp érdemes józanul tudatosítani magunkban, hogy a migrénes roham hátterében nem áll súlyos betegség, daganat vagy más organikus elváltozás, ugyanakkor migrén gyanúja esetén minél hamarabb szükséges a gyermek ideggyógyászati kivizsgálása.

A rémisztő tünetek és fájdalom mellett jelentős problémát okoz a súlyos kimerültség és az ebből fakadó dekoncentráltság, ami hosszútávon komolyan romló tanulmányi eredményekhez, iskolai lemaradáshoz, ezzel kapcsolatosan kompetenciaélmény csökkenéshez, kortárs kapcsolatok gyengüléséhez és szélsőséges körülmények között akár fejlődési lemaradáshoz is vezethet.

S hogy mikor kezdjünk gyanakodni? Biztonsági okokra való tekintettel, minél előbb, a kivizsgálás sosem árt, főleg, ha az ijesztő tünetek miatt egyébként szorong a gyerek és a szülő is.