A gyermekkori gerincferdülés intő jelei
A funkcionális gerincferdülés leginkább a felső tagozatos és középiskolás gyerekeket fenyegeti, hisz az egész napos ülés már önmagában komoly rizikófaktort jelent. A mozgásszegény életmód következtében a nem használt izmok elgyengülnek és megrövidülnek, a fejletlen izmok pedig nem képesek kompenzálni a gyors növekedést, így hanyag, helytelen testtartás alakulhat ki.
Ezeknek a fiataloknak háta jellegzetesen domború, vállaik előreesnek, csapottak, mellkasuk lapos, a légzésük felületessé válik, ezért fáradékonyabbak, és fizikailag, szellemileg is rosszabbul teljesítenek.
Mivel náluk a gerincen nem alakul ki rögzült deformitás és a csigolyaszerkezet sem mutat eltérést, rendszeres (gyógy)tornával, izomerősítéssel, sporttal náluk még elérhető az izomzat megerősödése és a tartás normalizálása.
A strukturális gerincferdülés már komolyabb tartáshiba, amely a gerinc oldalirányú elhajlását jelenti. Ez a típusú gerincferdülés nagyjából a gyerekek 15 százalékát érinti, és a lányoknál kétszer olyan gyakori, mint a fiúknál. Legjellemzőbb tünete az aszimmetrikussá vált váll, oldalirányú görbület a háton, az egyik oldalon magasabban álló csípő. Mindemellett tipikus a hátfájás, a fáradékonyság, a csökkent fizikai terhelhetőség; mivel a gyenge hátizomzat kisebb terhelést bír el.
A gerincferdülés oka az esetek nagy részében genetikai, ám kialakulásában szerepet játszhat a helytelen, rossz testtartásban való ülés, a féloldalas terhelés (iskolatáska), a mozgáshiány miatti gyenge hátizomzat, valamint a hirtelen növekedés.
A gerincferdülés mindenképp kezelést igényel, hisz a féloldalasan, aszimmetrikusan terhelődő test a boka, a térd és a csípőízületek korai kopásához, és állandó fájdalmakhoz vezethet.
Ha a családban már előfordult gerincferdülés, a gyermeket mindenképp érdemes rendszeresen megnézetni ortopéd orvossal, de mi magunk is ellenőrizhetjük a tartását.
Keressük az asszimetriát!
- Kérjük meg a gyereket, hogy hajoljon előre, húzzuk végig a kezünket a gerincén, hogy észlelünk-e rajta valami elváltozást.
- Vizsgáljuk meg, hogy lapockái egymással szimmetriában vannak-e, illetve egyik jobban kiemelkedik-e a hát síkjából, mint a másik.
- Nézzük meg, hogy álló helyzetben a vállak egy magasságban vannak-e.
- Vizsgáljuk meg, hogy a derék, csípő és kar által határolt háromszög a két oldalon szimmetrikus-e.
A gerincferdülés súlyosságától függően számos módszer áll rendelkezésre a probléma kezelését illetően: gyógytorna, úszás, jóga, súlyosabb esetben fűző viselése vagy műtét.
Hogyan segíthet a craniosacralis terápia a gerinc állapotán?
Talán nem is gondolnánk, hogy a különböző ortopédiai és gerincproblémáknál (pl. gerincferdülésnél) a craniosacralis terápia is segítségünkre lehet. .
A craniosacralis rendszer ugyanis az agyat és a gerincvelőt körülvevő és védő kötőszövetes hártyából (dúra zsák), az abban ritmusosan képződő agyi-gerincvelői folyadékból, valamint az izmokkal és csontokkal szoros kapcsolatban lévő kötőszöveti rendszerből áll. A gerincvelő körüli hártya blokkjai és a gerinccsigolyákhoz kapcsolódó fasciák feszültségei befolyásolják a gerincoszlop struktúráját, ortopédiai problémákhoz vezethetnek.
A craniosacralis terápia ellazítja a kötőszövetes hártyákat, normalizálja az agyi-gerincvelői folyadék áramlását, és megszünteti az ízületek és izmok feszültségét.