Rólam írták

Hosszabb, rövidebb kihagyásokkal, változatos tünetekkel, de gyakorlatilag egy életen át szenvedtem migrénes rohamoktól. Ebben az évben 80 éves leszek, minden új és legújabb gyógyszert is kipróbáltam már. Közel egy éve a migrén megint gyakrabban és egyre súlyosabb tünetekkel jelentkezett. Az időjárás változásra rendkívül érzékeny lettem. A fejgörcs, a szédülés és a hányinger szinte állandósult, sem enni, sem aludni nem tudtam, egyre gyengébb lettem. Ilyen állapotban találtam a facebookon a craniosacralis terápiára. Köszönet a "jótét lélek"-nek, aki megosztotta. Másnap kicsit félve telefonáltam, attól tartottam, hogy az időseknek ez a terápia ellenjavalt. Szerencsére nem így történt. Bátorítást, biztatást és időpontot kaptam. 
A javulás már az első kezelés után elkezdődött. A második kezelés óta a migrén nem jelentkezett, jobban tudok aludni, lelkileg, fizikailag erősödök. A harmadik kezelés után vettem a bátorságot és Budapestre utaztam egy családi ünnepségre. A craniosacralis terápia nagyon szelíd, megnyugtató gyógymód. Nekem az nagyon jó, hogy az égvilágon semmit nem kell tennem, teljesen rábízhatom magam a terapeutára, Péterre. 
Jelenleg a hatodik kezelés után vagyok, lassan visszatérhetek a megszokott életvitelemhez. Járok könyvtárba, hangversenyre és főként a klubomba, ahol vidám a társasági élet. Köszönet ezért a szelíd és hatásos gyógymódért, melyet szívből ajánlok minden kor- és sorstársamnak.

A negyedik X-ben járva kiléptem a komfortzónámból, család és munka mellett beiratkoztam az egyetemre. Nagy fába vágtam a fejszémet, az első év nagyon keserves volt.
A gerincproblémám felerősödött, a jobb oldalamon már nem mertem feküdni, mert sűrűn „kiakadt” a lapockám és ilyenkor mozdulni nem tudtam.
A korlátaimat feszegettem, a párkapcsolatom romokban, képtelen voltam egyszerre megfelelni a családom, a főnököm és a tanáraim elvárásainak.
Az első félévet a barátnőm által összeállított - idegrendszert erősítő - gyógynövény és vitaminkúrával vészeltem át.
A második félévben egyetemi csoporttársam tanácsára elhatároztam, hogy keressek egy craniosacralis terapeutát. Gábriel Orsolya honlapjáról keresgélve választottam Pétert.
Az első néhány kezelés után először a testem könnyebbült meg, kevésbé viselt meg a folyamatos számítógép előtti görnyedés. A jobb oldalamon fekve csak a egy apró roppanás emlékeztet a korábbi problémámra.
A terápia hatására fokozódott a koncentráló képességem. A racionális gondolkodásom mellett felerősödött az intuitív, kreatív készségem, melynek segítségével sikerült a megfelelő tanulási módszert kiválasztanom a vizsgákra való felkészülés során.
A magolást félretéve, a klasszikus jegyzetből és tankönyvből történő értő olvasás mellett, színes filctollal a fél szobát beterítő csomagolópapíron elmetérképet készítettem a tananyagról.
A harmadik és negyedik félévben már nem volt utóvizsgám.
A munkahelyemen folyamatosan bővült a munkaköröm, a feladat bár embert próbáló, mégsem roppantam össze a súlya alatt.
A terápia részeként Péter által alkalmazott Somato Emotional Release (SER) „találkozás volt önmagammal”. Így utólag bevallom, nem mindig élveztem a „saját társaságomat”, fájdalmas volt szembesülni azzal, honnan erednek a problémák, amik kimozdítottak a lelki egyensúlyomból.
Amit tanultam Pétertől oly sok más mellett: „Sosem késő változtatni és mindegy milyen irányba, csak ne tocsogj benne”.
Köszönöm Péter, hogy fogtad a kezem a céljaim felé vezető úton, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.

A válásom után elég rossz lelkiállapotba kerültem és ennek megvoltak a fizikai következményei is. Fájt a derekam, hátam, ízületi gyulladás kínzott, rossz volt a hangulatom, a közérzetem és az alvászavaraim is felerősödtek. Még az emésztésem sem volt rendben, állandó székrekedéssel küzdöttem.
Pétert és a craniosacralis kezelést a barátnőm javasolta, aki már nem bírta nézni a „szenvedésemet”.
Amellett, hogy a teljes ellazulás nagyon kellemes élmény, engem is meglepett, hogy a második kezelés után már végigaludtam az éjszakát, vagyis 7 órát egyhuzamban. Erre vagy 10 éve nem volt példa, hiszen már korábban, a válásom előtt is problémám volt az alvással, 3 óránál többet folyamatosan soha nem aludtam, és az ébredések után sokáig csak hánykolódtam az ágyban.
A harmadik kezelés után az emésztésemben tapasztaltam javulást, már naponta mentem wc-re a korábbi heti 1-2 alkalom helyett.
Az ötödik kezelés után a kontroll vizsgálaton az orvos az ízületi gyulladásra és fájdalmakra már nem írta fel az újabb gyógyszeradagot, mert a beszámolóm és a laboreredmények alapján úgy látta, hogy beindultak a szervezetem öngyógyító folyamatai. A korábbi, évek óta húzódó tünetek nagy mértékben csökkentek.
A hetedik kezelés után eltűnt a derék és hátfájdalom is, a kilencedik kezelés után pedig búcsút inthettem az ízületi fájdalmaknak.
Nem utolsósorban azt is elmondhatom, hogy a kezelések hatására lelkileg is jóval kiegyensúlyozottabbá és nyitottabbá váltam, ami az emberi kapcsolataimban is számos pozitív változást hozott.
Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a csodálatos módszerre, és hosszú évek után újra jól érezhetem magamat a bőrömben!

Ezt a kezelést mindenkinek receptre kéne felírni!!!

Most 9 éves kisfiam 1 éves kora óta tejérzékeny. Az eltelt évek során szereztem annyi tapasztalatot, hogy nem okozott gondot az, hogy a különböző tejtermékeket milyen egyéb alternatív módon tudom helyettesíteni. De nagyon rossz volt látni, hogy milyen nehezen éli meg azt, hogy ő "más", mint a többiek, főleg az osztálytársai között.
Éves rendszerességgel jártunk kontrollra a kórházba, de azon kívül, hogy a terheléses vizsgálatokat elvégezték- igazából a bőrpróbánál soha nem jutottunk tovább -semmi nem történt, úgy tűnt, nem fogja magától "kinőni".
Ezért próbáltam valami egyéb megoldást keresni, és ekkor ajánlották nekem Pétert. Kíváncsian vártuk a kezelések eredményeit, annál is inkább, mivel Péternek sem volt még korábban tejallergiás "gyereke". Kb. a 3-4. kezelés után már nem okozott gondot a SAJT, ezt követően szinte minden alkalom után kipróbáltunk valami újdonságot a tejtermékek közül. Jött a JOGHURT, a TÚRÓ, és nem kellett folyamatosan a boltban vásárolt élelmiszerek összetevőit böngésznem. És idén tavasszal a kórházban gyógyultnak nyilvánították, semmilyen tejes dolog elfogyasztása nem okoz már problémát. A sikeren fellelkesülve, a másik gyermekem, aki néhány éve laktózérzékeny lett, és a tejes ételeket a Lactase nevű tabletta szedésével párhuzamosan tudta csak megenni, kb. az 5. kezelés után már szintén teljesen jól van. Mindketten járnak Péterhez továbbra is, akinek nagyon hálásak vagyunk a kedvességéért, odafigyeléséért, és hogy velünk együtt örült minden apró előrelépés után. Köszönjük!!!!

Egy évvel ezelőtt a férjemmel a Balatonra tartva önhibánkon kívül karamboloztunk. Ő szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta, én azonban az anyósülésen ülve ún. ostorcsapásos sérülést szenvedtem el, amelynél a fej erőteljesen hátra, majd előrevágódik. Ekkor kezdődött nálam az állandó fej- és nyakfájdalom. Emellé a bordakosárnál jobb oldalt minden egyes levegővételnél szúrást éreztem. A testi tünetek mellett a lelkiállapotom is nyomott volt, szorongások kínoztak, közel éreztem magamat a depresszióhoz. Az orvosok szerint minden rendben volt nálam, a vizsgálati eredmények már nem mutattak ki semmit, elméletileg már mindennek regenerálódnia kellett volna. Ám én ezt nem így éreztem. A tünetek miatt nagyon rosszul aludtam, állandóan fáradt voltam, a közérzetem pocsék volt. Az interneten kutatva találtam Péterre és azonnal bejelentkeztem egy craniosacralis kezelésre.
Már az első kezelés után úgy éreztem, mintha a gerincem megnyúlt volna és 5 cm-el magasabb lennék. A bordakosarat eddig szorító "szíjjak" is sokat engedtek, a lélegzetvétel is könnyebbé és kevésbé fájdalmassá vált. A második kezelés után már két éjszakát is teljesen végig tudtam aludni, amire a baleset óta nem volt példa. A negyedik kezelés után nagymértékben csökkent a nyakmerevség is, és nyomtalanul eltűnt a fejfájás. A szorongás és állandó rosszkedv helyébe optimizmus, bizakodás és derű lépett. A hatodik kezelés után a testi és lelki tünetek teljesen megszűntek, és akkor már azt is éreztem, hogy a balesetet okozó autó sofőrje iránt érzett haragomat is el tudtam engedni.
Újra egészségesnek, boldognak érzem magam. Köszönöm Nektek Péter és craniosacralis terápia!

Világéletemben aktív életet éltem és nagyon szerettem a tanítói munkámat, mely egyben a hivatásom volt, így a nyugdíjba vonulás ideje nagyon megviselt. Sajnos ezzel egyidejűleg 89 éves édesanyám is súlyos, ágyhoz kötött beteggé vált, akinek ápolását én vállaltam magamra. A gyerekeim már a maguk életét élték a fővárosban, a férjem pedig évekkel ezelőtt meghalt. Az ő elvesztésével kezdtem magamba fordulni, és depresszióssá válni, ám a fent említett körülmények miatt a helyzet egyre romlott.
Édesanyám sajnos nem egy könnyű természet, akit a kiszolgáltatottság még keményebbé tett. Sokat ugráltatott, ridegen, szeretetlenül bánt velem. Úgy éreztem én mindent megteszek érte, amiért még egy "köszönöm"-öt se kapok. Voltak rossz és még rosszabb napjaim. Szedtem a nyugtatót, amire a férjem elvesztésekor szoktam rá, de ettől csak eltompultnak és levertnek éreztem magamat. Egyedül a kis unokám tudott mosolyra fakasztani, ha nagy ritkán látogatóba jött hozzám.
A craniosacralis terápiáról a lányom olvasott, és ő fizetett be az első kezelésre. Amikor elmeséltem Péternek az előzményeket, már akkor sírva fakadtam, amitől kicsit máris oldódni kezdett bennem a feszültség. A kezelés nagyon kellemes és megnyugtató volt, ahogy Péter személyisége is. A végén valahogy könnyebbek éreztem magamat.
A második kezelésnél már el is aludtam, és a végére ólmos fáradtságot éreztem a tagjaimban, mintha egész nap tornáztam volna.
A változás lassú volt és fokozatos, de azt tudom, hogy a hatodik kezelésre (ami az unokám születésnapjára esett) már egész vidáman mentem el, egy, az eddigieknél sokkal jobb héttel a hátam mögött. Az unokám még meg is jegyezte, hogy „milyen jó mama, hogy mostanában ilyen sokat mosolyogsz”.
A hetedik kezelésnél már arról számolhattam be Péternek, hogy milyen érdekes, hogy ahogy én egyre jobban érzem magam és változom, úgy változik velem együtt édesanyám is. Időnként váratlanul megölel és jóval kedvesebbnek, hálásabbnak tűnik. Így már az ápolása sem olyan nyomasztó teher.
A nyolcadik kezelés után újra felvettem a kapcsolatot a régi barátnőkkel, akikkel kávézóba, kis kiruccanásokra járunk, és úgy éreztem újra van miért élnem. Időközben a kezelés hatására a nyugtatóból már sokkal kevesebbet szedtem, az orvosommal egyeztetve elkezdtük még jobban csökkenteni az adagot, mígnem végül teljesen el is tudtam hagyni.
Ezúton szeretném megköszönni Péternek, és ennek a csodálatos módszernek, hogy újra tudok örülni az életnek.

Férjem háta serdülőkora óta fájt. Akkoriban az orvosok ezt a gyors növéssel magyarázták, de mivel 44 éves (és egy ideje már nem nő), a panaszok meg azóta sem szűntek, így elkezdtünk kételkedni az orvosok szavában. Mivel teherautó sofőrként dolgozik, a sok üléssel járó munka csak rontott a helyzeten. Ráadásul a derékfájás mellé egy ideje a bal lábába lesugárzó enyhe fájdalom is társult. Mindemellett sok problémája akadt a lassú emésztésével is. A férjem fiatalkorában úszott, az utóbbi években nem nagyon mozgott, de szeretett volna újra elkezdeni úszni. Csak persze a hátfájás, lábfájás ebben is akadályozta.
A craniosacralis terápiáról egy kollégája mesélt neki, akinek hasonló jellegű panaszaitól ennek a módszernek a segítségével sikerült végleg megszabadulnia.
Péter rendelőjébe én is elkísértem, örömmel és nagy várakozással vágtunk neki a terápiának. Az első kezelés kellemes és megnyugtató volt, de igazán nagy változást nem tapasztaltunk.
Először a második kezelés hozott eredményt a férjemnél, amikor a lábába sugárzó fájdalom megszűnt.
A kezelések során a derékfájdalom egyre csillapodott, majd az ötödik kezelés után az is elmúlt.
A férjem ekkor elkezdett ismét úszni járni, bár eleinte inkább csak az utána következő "jutalom szaunázás" motiválta.
A hetedik kezelés után az emésztése is helyreállt, és ismét élvezni kezdte az úszást, nem csak az utána lévő szaunázásokat.
Azóta jókedvű, és olyan energikus, hogy nem ismerek rá! Hálás köszönettel tartozunk Péternek, aki "kicserélte a férjemet", mert ismét olyan, mint 20 évvel ezelőtt, amikor megismerkedtünk!

Mindig is a mozgás volt az életem. Már kislányként is aktívan sportoltam (RSG-ztem és úsztam), jelenleg heti 4 alkalommal járok aerobikra. Pár hete a bal térdem bevizesedett, feszített, fájt és hajlítani se tudtam. Az egész lábamat merevnek éreztem. A sántikálás miatt aztán derekam is fájni kezdett, amit korábban soha nem tapasztaltam. A térdfájdalmak miatt pihenni kényszerültem, használtam ilyen-olyan gyulladáscsökkentőket, de a várva várt javulás elmaradt. Ingerültté váltam, és kezdtem úgy érezni, hogy megőrülök otthon a tétlenségtől. Hiányzott a mozgás, ami annyira az életem része volt, hogy el se tudtam képzelni, hogy mit csináljak nélküle.
A craniosacralis terápiára egy barátnőm javaslatára mentem el. Bár voltak kételyeim, Péter már az első alkalommal nagyon kedvesnek és meggyőzőnek tűnt. Az első kezelésen a térdemet végig nagyon forrónak éreztem, az egész lábam bizsergett. A kezelés végére a két láb érzete kezdett hasonló menni. Másnapra az ödémás terület szemmel láthatóan csökkent, a fájó térdem mérete elkezdett újra közelíteni az eredetihez. Végre újra be tudtam hajlítani, bár még mindig érzékeny volt. Azáltal, hogy jobban működött a lábam, a derékfájdalom is mérséklődött. Az ötödik kezelés után a térdfájdalom és ezzel együtt a derékfájdalom is megszűnt. Bár óvatosan, és fokozatos terheléssel, de végre ismét elkezdhettem aerobikozni, amiben már nem korlátozott semmi. Azóta a lelkem is újra rendben van.
Köszönöm Péternek, hogy visszaadta nekem mozgás örömét! Tudom, hogy legközelebb, hasonló esetben kihez kell fordulnom!

Kedves Péter, ez eszméletlen élmény volt! Néhány azonnali, látványos tapasztalattal:
Ballagtam lefelé a Tartsay utcán, és feltűnt, hogy nem fáj a derekam ... azután a tömött villamoson sem akartam összeroskadni, hanem szépen elálldogáltam a Széll Kálmán térig.
Ezek mind olyan dolgok, amik tegnap még utópiaszámba mentek volna! :-)
Most persze minden porcikámban izomlázam van, de mindig is így szoktam - úgy értem, mindig is szerettem feszegetni a (fizikai) határaimat. Is. :D
Értem, hogy mi történik, és nagyon örülök, hogy idetaláltam!