FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Pétert és a craniosacralis terápiát négy éve ismertem meg, amikor gerincsérvvel és erős derékfájdalommal kerültem hozzá. Akkor már dolgozni se tudtam a fájdalomtól, a gyógyszerek és a gyógytorna se hoztak látványos javulást, viszont a műtétet mindenképp szerettem volna elkerülni. Én is alig hittem el, de összesen három kezelésre volt szükség és a tüneteim elmúltak, és később se tértek vissza. Akkoriban nem igazán sportoltam, most azonban úgy alakult az életem, hogy 53 éves fejjel belevágtam a futásba. Valószínűleg túl nagy intenzitással vetettem bele magamat a sportos életformába, ráadásul nem is szabályszerűen (a bemelegítések és nyújtások rendre elmaradtak), így azt vettem észre, hogy újra érzem a derekamat. Emellett megterhelő fizikai munkát is végeztem, így nem csoda, hogy a fájdalom egyre erősebbé vált. Mire Péterhez eljutottam a derekam teljesen beállt és mozogni is alig tudtam. Nos, a cranio ismét segített! Már az első kezelés után nagymértékben csökkent a fájdalom. A negyedik kezelés után pedig ismét a régi voltam, azzal az újonnan nyert tapasztalattal, hogy a sport mellett a nyújtásra is oda kell figyelni!

Mindig is a mozgás volt az életem. Már kislányként is aktívan sportoltam (RSG-ztem és úsztam), jelenleg heti 4 alkalommal járok aerobikra. Pár hete a bal térdem bevizesedett, feszített, fájt és hajlítani se tudtam. Az egész lábamat merevnek éreztem. A sántikálás miatt aztán derekam is fájni kezdett, amit korábban soha nem tapasztaltam. A térdfájdalmak miatt pihenni kényszerültem, használtam ilyen-olyan gyulladáscsökkentőket, de a várva várt javulás elmaradt. Ingerültté váltam, és kezdtem úgy érezni, hogy megőrülök otthon a tétlenségtől. Hiányzott a mozgás, ami annyira az életem része volt, hogy el se tudtam képzelni, hogy mit csináljak nélküle. A craniosacralis terápiára egy barátnőm javaslatára mentem el. Bár voltak kételyeim, Péter már az első alkalommal nagyon kedvesnek és meggyőzőnek tűnt. Az első kezelésen a térdemet végig nagyon forrónak éreztem, az egész lábam bizsergett. A kezelés végére a két láb érzete kezdett hasonló menni. Másnapra az ödémás terület szemmel láthatóan csökkent, a fájó térdem mérete elkezdett újra közelíteni az eredetihez. Végre újra be tudtam hajlítani, bár még mindig érzékeny volt. Azáltal, hogy jobban működött a lábam, a derékfájdalom is mérséklődött. Az ötödik kezelés után a térdfájdalom és ezzel együtt a derékfájdalom is megszűnt. Bár óvatosan, és fokozatos terheléssel, de végre ismét elkezdhettem aerobikozni, amiben már nem korlátozott semmi. Azóta a lelkem is újra rendben van. Köszönöm Péternek, hogy visszaadta nekem mozgás örömét! Tudom, hogy legközelebb, hasonló esetben kihez kell fordulnom!

A kezelés olyan volt mintha gumimatracon lebegnék a medencében és málnaszörpöt iszogatnék.

Pénzügyi vezetőként dolgozom a versenyszférában, és talán nem titok, hogy az effajta munka fokozott felelősséggel és stresszel jár. Így természetesen én is rendkívül stresszes és feszült voltam, képtelen voltam ellazulni, kikapcsolni, normális életet élni. Még akkor sem tudtam lazítani, ha pár napra elutaztam a barátnőmmel wellnessezni vagy pihenni. Esténként nehezen aludtam el, mert az agyam már a következő napi feladatokon kattogott, vagy ha el is aludtam, hajnalban felébredtem és csak forgolódtam álmatlanul. Hogy minden kerek legyen mindehhez magas vérnyomás, gyomorégés és állandó ingerlékenység is társult. A craniosacralis terápiára barátnőm zavart el, mintegy ultimátumként. Vagy változtatok az életemen, vagy külön folytatjuk, mert ő nem akar egy "munkaalkoholista" emberrel élni. Persze nem igazán hittem a dologban, de mivel korábban már számtalan módszert kipróbáltam és vagyonokat költöttem egyéb kezelésekre- na meg szerettem volna megtartani a barátnőmet- beadtam a derekamat. Összesen öt kezelésen vettem részt Péternél, és az állapotom folyamatosan és látványosan javult, a stressz tünetei kezelésről kezelésre mérséklődtek, egyre kipihentebb, energikusabb és kiegyensúlyozottabb lettem. Bátran kijelenthetem, hogy ez volt a legjobb befektetés, amit az egészségemmel kapcsolatosan meghozhattam. Ajánlom minden sorstársamnak – gondolom vagyunk néhányan - akik szeretnének leszámolni a stressz ideg-és lélekölő hatásával. Manapság már nem visel meg igazán semmi, sokkal könnyedebben veszem a kihívásokat, újra élvezem a munkámat és a szabadidőmet. Remekül alszom, a vérnyomásom normalizálódott és a gyomorégésnek is búcsút inthettem. A többiről pedig kérdezzék meg a barátnőmet! :) Köszönöm Péter!

42 éves férfi vagyok, könyvelőként ülőmunkát végzek. A panaszaim 3 hónappal ezelőtt kezdődtek derékfájással és a lábaimba kisugárzó fájdalommal. A fájdalom a fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők hatására sem enyhült, sőt idővel már a járás is nehezen ment és a munkámat is alig tudtam ellátni.  Régebben többször volt már idegbecsípődésem, ilyenkor 1-2 hét otthon fekvés után panaszok nélkül folytathattam a munkámat, de most nem így történt. Mivel a folyamatos fájdalomtól már aludni is csak nehezen tudtam, egyre ingerültebbé váltam. Elkezdtem kivizsgálásokra járni, ahol kezdődő gerincsérvet állapítottak meg. Az orvos nem javasolt műtétet, helyette tornára küldött, amit 2 hónapja végeztem minden érdemi javulás nélkül. Mivel a tornán kívül más alternatívát nem tudtak ajánlani, kezdtem elkeseredni. Egy barátom javaslatára, ekkor kerültem Péterhez. Az első kezelés után örömmel tapasztaltam, hogy a lábba kisugárzó fájdalom kicsit csökkent. Bár a derékfájás nem változott, ez azért erőt és bizalmat adott a folytatáshoz. Amikor a második kezelésre érkeztem a lábba kisugárzó fájdalom már nem folyamatosan, csak szakaszosan jelentkezett, végre tudtam aludni, így a közérzetem is jobb lett. A negyedik kezelés után a lábba sugárzó fájdalom teljesen megszűnt, és végre a derékfájás is csökkent. A hetedik kezelés után csodák csodájára elmúlt a derékfájás is. Azóta is végtelenül hálás vagyok Péternek és ennek a csodálatos gyógymódnak, hogy visszaadták az egészségemet és az életkedvemet!

Hosszabb, rövidebb kihagyásokkal, változatos tünetekkel, de gyakorlatilag egy életen át szenvedtem migrénes rohamoktól. Ebben az évben 80 éves leszek, minden új és legújabb gyógyszert is kipróbáltam már. Közel egy éve a migrén megint gyakrabban és egyre súlyosabb tünetekkel jelentkezett. Az időjárás változásra rendkívül érzékeny lettem. A fejgörcs, a szédülés és a hányinger szinte állandósult, sem enni, sem aludni nem tudtam, egyre gyengébb lettem. Ilyen állapotban találtam a facebookon a craniosacralis terápiára. Köszönet a "jótét lélek"-nek, aki megosztotta. Másnap kicsit félve telefonáltam, attól tartottam, hogy az időseknek ez a terápia ellenjavalt. Szerencsére nem így történt. Bátorítást, biztatást és időpontot kaptam.  A javulás már az első kezelés után elkezdődött. A második kezelés óta a migrén nem jelentkezett, jobban tudok aludni, lelkileg, fizikailag erősödök. A harmadik kezelés után vettem a bátorságot és Budapestre utaztam egy családi ünnepségre. A craniosacralis terápia nagyon szelíd, megnyugtató gyógymód. Nekem az nagyon jó, hogy az égvilágon semmit nem kell tennem, teljesen rábízhatom magam a terapeutára, Péterre.  Jelenleg a hatodik kezelés után vagyok, lassan visszatérhetek a megszokott életvitelemhez. Járok könyvtárba, hangversenyre és főként a klubomba, ahol vidám a társasági élet. Köszönet ezért a szelíd és hatásos gyógymódért, melyet szívből ajánlok minden kor- és sorstársamnak.

Nőgyógyászként dolgozom, és a munkámból kifolyólag már évek óta küszködtem hátfájással, ami idővel már a lábamba is kisugárzott. Mivel a műtét szerencsére nem volt indokolt, a kollégák a kórházban a gyógytornát javasolták, ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt; a fájdalom maradt. Az egyik rendelésemen egy kedves kismama kérdezett rá az állapotomra, amit a sziszegések és a fura járás miatt már egyre nehezebben titkoltam. Amikor röviden elmondtam a problémámat, ő javasolta Pétert, akinél korábban ő is járt a várandósság okozta hát-és derékfájdalmak miatt, melyeket Péter pár kezeléssel sikeresen elmulasztott. Gondoltam, egy próbát megér- de megért többet is! Az állapotom már az első kezelés után javulni kezdett, a negyedik után a lábamba sugárzó fájdalom megszűnt, a hetedik kezelés után pedig a hátfájásnak is búcsút inthettem. Köszönöm Péter!

Egy évvel ezelőtt a férjemmel a Balatonra tartva önhibánkon kívül karamboloztunk. Ő szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta, én azonban az anyósülésen ülve ún. ostorcsapásos sérülést szenvedtem el, amelynél a fej erőteljesen hátra, majd előrevágódik. Ekkor kezdődött nálam az állandó fej- és nyakfájdalom. Emellé a bordakosárnál jobb oldalt minden egyes levegővételnél szúrást éreztem. A testi tünetek mellett a lelkiállapotom is nyomott volt, szorongások kínoztak, közel éreztem magamat a depresszióhoz. Az orvosok szerint minden rendben volt nálam, a vizsgálati eredmények már nem mutattak ki semmit, elméletileg már mindennek regenerálódnia kellett volna. Ám én ezt nem így éreztem. A tünetek miatt nagyon rosszul aludtam, állandóan fáradt voltam, a közérzetem pocsék volt. Az interneten kutatva találtam Péterre és azonnal bejelentkeztem egy craniosacralis kezelésre. Már az első kezelés után úgy éreztem, mintha a gerincem megnyúlt volna és 5 cm-el magasabb lennék. A bordakosarat eddig szorító "szíjjak" is sokat engedtek, a lélegzetvétel is könnyebbé és kevésbé fájdalmassá vált. A második kezelés után már két éjszakát is teljesen végig tudtam aludni, amire a baleset óta nem volt példa. A negyedik kezelés után nagymértékben csökkent a nyakmerevség is, és nyomtalanul eltűnt a fejfájás. A szorongás és állandó rosszkedv helyébe optimizmus, bizakodás és derű lépett. A hatodik kezelés után a testi és lelki tünetek teljesen megszűntek, és akkor már azt is éreztem, hogy a balesetet okozó autó sofőrje iránt érzett haragomat is el tudtam engedni. Újra egészségesnek, boldognak érzem magam. Köszönöm Nektek Péter és craniosacralis terápia!

Férjem háta serdülőkora óta fájt. Akkoriban az orvosok ezt a gyors növéssel magyarázták, de mivel 44 éves (és egy ideje már nem nő), a panaszok meg azóta sem szűntek, így elkezdtünk kételkedni az orvosok szavában. Mivel teherautó sofőrként dolgozik, a sok üléssel járó munka csak rontott a helyzeten. Ráadásul a derékfájás mellé egy ideje a bal lábába lesugárzó enyhe fájdalom is társult. Mindemellett sok problémája akadt a lassú emésztésével is. A férjem fiatalkorában úszott, az utóbbi években nem nagyon mozgott, de szeretett volna újra elkezdeni úszni. Csak persze a hátfájás, lábfájás ebben is akadályozta. A craniosacralis terápiáról egy kollégája mesélt neki, akinek hasonló jellegű panaszaitól ennek a módszernek a segítségével sikerült végleg megszabadulnia. Péter rendelőjébe én is elkísértem, örömmel és nagy várakozással vágtunk neki a terápiának. Az első kezelés kellemes és megnyugtató volt, de igazán nagy változást nem tapasztaltunk. Először a második kezelés hozott eredményt a férjemnél, amikor a lábába sugárzó fájdalom megszűnt. A kezelések során a derékfájdalom egyre csillapodott, majd az ötödik kezelés után az is elmúlt. A férjem ekkor elkezdett ismét úszni járni, bár eleinte inkább csak az utána következő "jutalom szaunázás" motiválta. A hetedik kezelés után az emésztése is helyreállt, és ismét élvezni kezdte az úszást, nem csak az utána lévő szaunázásokat. Azóta jókedvű, és olyan energikus, hogy nem ismerek rá! Hálás köszönettel tartozunk Péternek, aki "kicserélte a férjemet", mert ismét olyan, mint 20 évvel ezelőtt, amikor megismerkedtünk!

Kislányom, Liza 5,5 éves, másfél évvel ezelőtt kezdett el dadogni. Akkor váltunk el az édesapjával és akkoriban kezdte el az új óvodát is. Mivel tudtuk, hogy érzelmileg ez egy igen megterhelő időszak lehet számára rendszeresen jártunk vele pszichológushoz, illetve a beszédhiba miatt logopédushoz is, de sajnos semmi jelentős változás nem történt. A dadogás mellett Liza zárkózottá is vált, nem szívesen beszélt senkivel, jól láthatóan zavarta a dadogás. Feszült lett, társaival agresszív, gyakran törtek ki rajta dührohamok, alig ismertünk rá. Mindemellett éjszakánként a fogát is csikorgatta. Végső elkeseredésemben kerestem fel vele Pétert. Liza az első kezelésen csak úgy volt hajlandó felfeküdni a kezelőágyra, hogy én is odaültem mellé, és közben könyvből meséltem neki. A második kezelés után Liza néha már nem dadogva kezdte a mondatokat. A harmadik kezelés után otthon naponta kérdezgette mikor jöhet már megint a "Peti bácsihoz". A negyedik kezelés után már az óvónők is örömmel újságolták, hogy Liza nyitottabb lett, többet játszik a társaival és kevesebbet dühöng, sokkal felszabadultabb és jóval kevesebbet dadog. Én magam is boldogan tapasztaltam, hogy Liza jelentősen kevesebbet dadog, és mivel a dadogás miatti szorongás is múlóban volt, Liza zárkózottsága is oldódni kezdett, többet és felszabadultabban beszélt. Elmúltak nála a dührohamok is, mindemellett a rajzkészsége és a mozgása is rohamos fejlődésnek indult. Nem utolsó sorban megszűntek az éjszakai fogcsikorgatások is. Hihetetlennek tűnik, de hat kezelés után a másfél éve tartó dadogás teljesen megszűnt! Lizát mintha kicserélték volna, újra vidám, kiegyensúlyozott, csacsogós kislány. Én pedig egy végtelenül hálás, boldog anyuka vagyok. Köszönöm!