FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Világéletemben aktív életet éltem és nagyon szerettem a tanítói munkámat, mely egyben a hivatásom volt, így a nyugdíjba vonulás ideje nagyon megviselt. Sajnos ezzel egyidejűleg 89 éves édesanyám is súlyos, ágyhoz kötött beteggé vált, akinek ápolását én vállaltam magamra. A gyerekeim már a maguk életét élték a fővárosban, a férjem pedig évekkel ezelőtt meghalt. Az ő elvesztésével kezdtem magamba fordulni, és depresszióssá válni, ám a fent említett körülmények miatt a helyzet egyre romlott. Édesanyám sajnos nem egy könnyű természet, akit a kiszolgáltatottság még keményebbé tett. Sokat ugráltatott, ridegen, szeretetlenül bánt velem. Úgy éreztem én mindent megteszek érte, amiért még egy "köszönöm"-öt se kapok. Voltak rossz és még rosszabb napjaim. Szedtem a nyugtatót, amire a férjem elvesztésekor szoktam rá, de ettől csak eltompultnak és levertnek éreztem magamat. Egyedül a kis unokám tudott mosolyra fakasztani, ha nagy ritkán látogatóba jött hozzám. A craniosacralis terápiáról a lányom olvasott, és ő fizetett be az első kezelésre. Amikor elmeséltem Péternek az előzményeket, már akkor sírva fakadtam, amitől kicsit máris oldódni kezdett bennem a feszültség. A kezelés nagyon kellemes és megnyugtató volt, ahogy Péter személyisége is. A végén valahogy könnyebbek éreztem magamat. A második kezelésnél már el is aludtam, és a végére ólmos fáradtságot éreztem a tagjaimban, mintha egész nap tornáztam volna. A változás lassú volt és fokozatos, de azt tudom, hogy a hatodik kezelésre (ami az unokám születésnapjára esett) már egész vidáman mentem el, egy, az eddigieknél sokkal jobb héttel a hátam mögött. Az unokám még meg is jegyezte, hogy „milyen jó mama, hogy mostanában ilyen sokat mosolyogsz”. A hetedik kezelésnél már arról számolhattam be Péternek, hogy milyen érdekes, hogy ahogy én egyre jobban érzem magam és változom, úgy változik velem együtt édesanyám is. Időnként váratlanul megölel és jóval kedvesebbnek, hálásabbnak tűnik. Így már az ápolása sem olyan nyomasztó teher. A nyolcadik kezelés után újra felvettem a kapcsolatot a régi barátnőkkel, akikkel kávézóba, kis kiruccanásokra járunk, és úgy éreztem újra van miért élnem. Időközben a kezelés hatására a nyugtatóból már sokkal kevesebbet szedtem, az orvosommal egyeztetve elkezdtük még jobban csökkenteni az adagot, mígnem végül teljesen el is tudtam hagyni. Ezúton szeretném megköszönni Péternek, és ennek a csodálatos módszernek, hogy újra tudok örülni az életnek.

48 éves férjem az év elején elkezdett szédülni. A járása bizonytalanná vált, a lépcsőn kapaszkodva mert csak közlekedni, és autót vezetni sem tudott. Nagyon megijedtünk, így vizsgálat vizsgálatot követett, de szerencsére semmi eltérést nem találtak nála. Sajnos az okot se, amitől a szédülés fennállt. Aztán a kórházban egy nagyon kedves doktornő ajánlotta nekünk a craniosacralis terápiát és Pétert, mivel több betegével pozitív tapasztalatai voltak a módszer hatékonyságával kapcsolatban. Az első kezelésre én kísértem el, mert addigra a férjem egyedül már az utcára is félve ment ki. Már a legelső alkalommal is javulás mutatkozott, így bizakodva folytattuk a terápiát. Mindössze hét alkalom kellett, hogy a tünetek teljesen megszűnjenek: a szédülés, ahogy jött, úgy tűnt el nyom nélkül. Az utolsó kezelésre a férjem már egyedül, autóval – és mondanom sem kell, hogy nagyon boldogan – érkezett. Köszönjük Péter!

37 éves vagyok két gyermek édesanyja. Férjemmel együtt boldog és rendezett családi körülmények közt éljük mindennapjainkat. Édesanyám migrénes fejfájásban szenved harminc éve. Lány testvérem és én is sokat szenvedtünk iskolás korunk óta migrénben. Mivel családban marad, az öröklődésre fogták az orvosok és én is a helyzetet. Rengeteg kipróbált fejfájás csillapító tabletta, ct vizsgálat, értágító kúra és kipróbált masszázsfajta van a hátam mögött. Óvónőként dolgozom és a migrén annyira elhatalmasodott rajtam, hogy többször előfordult, hogy 25 gyereket kellett kollégámra bízni, hogy hazamenjek a zsivajból a sötétbe, csöndbe. Ilyenkor hányás utáni alvás segített csak. Kb. 20 évnyi szenvedés után a egy ismerősöm megosztott egy cikket a cranioról és a migrénről. Ahogy elolvastam, azt gondoltam a szokásos havi masszázs helyett beiktatok egy kezelést próbaképpen. Alig vártam az első kezelést. Izgultam hogy mi vár rám, de bizakodtam. A kezelés nagyon fura érzés volt. Simogatáshoz hasonlítanám, de ennél sokkal többről van szó. A tarkómban végig fájást-nyomást éreztem, de elviselhető volt. Bizsergést éreztem végig ami nagyon jól esett. Az első kezelés másnapján rossz volt a közérzetem. Hányinger, erős migrén, szédülés, indokolatlan vérzés. Megijedtem, de betartottam Péter utasításait és vártam a következő kezelést. A 2. és 3. alkalom hasonló volt az elsőhöz de rosszullét nem követte. A negyedik alkalommal a kezelés alatti nyomás megszűnt, nagyon jól éreztem magam.A kezelés időtartama kb két hónapra volt tehető. Ezalatt migrén nem fordult elő és tablettát sem kellett beszednem. Teljesen megváltozott a közérzetem. Nem arra figyelek hogy mindig legyen nálam fejfájás csillapító, nem kell programot lemondani miattam a rosszullétek miatt. A migrén teljesen elmúlt és két hónapja nem vettem be fájdalom csillapítót. Az időjárás változást észre sem veszem. Nagyon köszönöm Péternek a kezelést. Hálás vagyok hogy nyugodtan élhetem mindennapjaimat.

A válásom után elég rossz lelkiállapotba kerültem és ennek megvoltak a fizikai következményei is. Fájt a derekam, hátam, ízületi gyulladás kínzott, rossz volt a hangulatom, a közérzetem és az alvászavaraim is felerősödtek. Még az emésztésem sem volt rendben, állandó székrekedéssel küzdöttem. Pétert és a craniosacralis kezelést a barátnőm javasolta, aki már nem bírta nézni a „szenvedésemet”. Amellett, hogy a teljes ellazulás nagyon kellemes élmény, engem is meglepett, hogy a második kezelés után már végigaludtam az éjszakát, vagyis 7 órát egyhuzamban. Erre vagy 10 éve nem volt példa, hiszen már korábban, a válásom előtt is problémám volt az alvással, 3 óránál többet folyamatosan soha nem aludtam, és az ébredések után sokáig csak hánykolódtam az ágyban. A harmadik kezelés után az emésztésemben tapasztaltam javulást, már naponta mentem wc-re a korábbi heti 1-2 alkalom helyett. Az ötödik kezelés után a kontroll vizsgálaton az orvos az ízületi gyulladásra és fájdalmakra már nem írta fel az újabb gyógyszeradagot, mert a beszámolóm és a laboreredmények alapján úgy látta, hogy beindultak a szervezetem öngyógyító folyamatai. A korábbi, évek óta húzódó tünetek nagy mértékben csökkentek. A hetedik kezelés után eltűnt a derék és hátfájdalom is, a kilencedik kezelés után pedig búcsút inthettem az ízületi fájdalmaknak. Nem utolsósorban azt is elmondhatom, hogy a kezelések hatására lelkileg is jóval kiegyensúlyozottabbá és nyitottabbá váltam, ami az emberi kapcsolataimban is számos pozitív változást hozott. Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a csodálatos módszerre, és hosszú évek után újra jól érezhetem magamat a bőrömben!

Ha ilyen lesz a mennyország, mint amilyen ez a kezelés volt, akkor az nagyon jó lesz!

A lányom, Szilvi hosszú várakozás után viszonylag későn, 37 évesen lett várandós. Sajnos a terhességet nem viselte túl jól, ahogy elmúlt az első trimeszter, a rosszulléteket fejfájás váltotta fel. Ő sajnos korábban is fejfájós volt, de mivel az első 3 hónapban ez elmaradt, abban bízott, hogy egészen a szülésig megússza, hiszen gyógyszereket a baba miatt semmiképp nem akart bevenni. A craniosacralis terápiáról én meséltem neki, miután láttam egy műsort a tv-ben a módszerről. Nem volt vesztenivalónk, együtt kerestük fel Pétert. Az első kezeles után Szilvi nagyon kellemesen ellazult, és a kezelés végére a fejfájása el is múlt. Ez később újra jelentkezett, ám a harmadik kezelés után a fejfájások intenzitása jelentősen csökkent. Négy kezelésre volt szükség ahhoz, hogy a fejfájás teljesen megszűnjön. Szilvi ezután se hagyta abba a terápiát, mivel ennek köszönhetően a dereka sokkal kevésbé fáj, jóval nyugodtabb, mint eddig, ráadásul meggyőződése, hogy a baba is nagyon élvezi a kezeléseket, illetve, hogy sokkal mélyebben tud hozzá kapcsolódni. Mindketten nagyon hálásak vagyunk a segítségért, és bízunk benne, hogy nemcsak a várandósság, de a szülés is sokkal könnyebben fog menni a craniosacralis kezeléseknek köszönhetően.

Egy évvel ezelőtt a férjemmel a Balatonra tartva önhibánkon kívül karamboloztunk. Ő szerencsére kisebb sérülésekkel megúszta, én azonban az anyósülésen ülve ún. ostorcsapásos sérülést szenvedtem el, amelynél a fej erőteljesen hátra, majd előrevágódik. Ekkor kezdődött nálam az állandó fej- és nyakfájdalom. Emellé a bordakosárnál jobb oldalt minden egyes levegővételnél szúrást éreztem. A testi tünetek mellett a lelkiállapotom is nyomott volt, szorongások kínoztak, közel éreztem magamat a depresszióhoz. Az orvosok szerint minden rendben volt nálam, a vizsgálati eredmények már nem mutattak ki semmit, elméletileg már mindennek regenerálódnia kellett volna. Ám én ezt nem így éreztem. A tünetek miatt nagyon rosszul aludtam, állandóan fáradt voltam, a közérzetem pocsék volt. Az interneten kutatva találtam Péterre és azonnal bejelentkeztem egy craniosacralis kezelésre. Már az első kezelés után úgy éreztem, mintha a gerincem megnyúlt volna és 5 cm-el magasabb lennék. A bordakosarat eddig szorító "szíjjak" is sokat engedtek, a lélegzetvétel is könnyebbé és kevésbé fájdalmassá vált. A második kezelés után már két éjszakát is teljesen végig tudtam aludni, amire a baleset óta nem volt példa. A negyedik kezelés után nagymértékben csökkent a nyakmerevség is, és nyomtalanul eltűnt a fejfájás. A szorongás és állandó rosszkedv helyébe optimizmus, bizakodás és derű lépett. A hatodik kezelés után a testi és lelki tünetek teljesen megszűntek, és akkor már azt is éreztem, hogy a balesetet okozó autó sofőrje iránt érzett haragomat is el tudtam engedni. Újra egészségesnek, boldognak érzem magam. Köszönöm Nektek Péter és craniosacralis terápia!

2014. januárjában a jobb kezem középső ujját megműtötték ínhüvelygyulladás miatt kialakult pattanó ujj problémával. A kézsebész orvosom azzal búcsúzott tőlem, hogy nem ez volt az utolsó ujjműtétem, mert reumás a kezem.  A műtét után az ujjamat csak masszírozással tudtam kiegyenesíteni, ami csak rövid ideig tartott. Néhány hónap múlva valóban jelentkezett ízületi fájdalom a jobb kéz kicsi ujjánál is. Mivel jobbkezes vagyok, a két beteg ujj elég nagy akadályt és fájdalmat okozott a mindennapi munkavégzésben (írás, főzés, takarítás, stb.).  Nem szerettem volna újra műtétet és nem adtam fel a gyógyulás reményét. Néhány évvel ezelőtt a tévében láttam egy beszélgetést Gábriel Orsolyával. Nagyon szimpatikusnak találtam a craniosacralis terápiát. Az Ő honlapján találtam rá Péterre. Már a harmadik kezelés után – nagyon boldogan – teljesen kiegyenesedett ujjakkal helyeztem a kezemet Péter elé az asztalra. Az ötödik kezelés után már a fájdalom is megszűnt. Péternek és a terápiának köszönhetem, hogy a kezemet "visszakaptam" és fájdalom nélkül használhatom.  Emésztő szervrendszeri problémám (szinte állandó puffadás) is megszűnt a kezelések hatására. A terápia mellett táplálkozási tanácsot is kaptam. Ma már sokkal jobb a közérzetem. A kezelés számomra jó, kellemes érzés volt. Az idő minden alkalommal gyorsan elszállt. Hálásan köszönöm a munkáját!

Kisfiam Dani, egy szövődményekkel teli, veszélyeztetett terhességből született a 38. héten, 26 órás vajúdás után (vákuummal és könyökkel). Maga a szülés rémálom volt, és ezt valószínűleg Dani is így élte meg, legalábbis megkésett fejlődése, gyengébb idegrendszere erre utalt. Nagyon nyugtalanul aludt, éjszaka is sokat sírt, órákig kellett járkálni vele. Éber állapotban szinte alig evett, félálomban lehetett csak etetni. Csak ölben volt el, ahogy visszatettük a kiságyába ordított. Nyaki hypotóniáját 4 hónaposan vették észre. A mozgásfejlődése megkésett, nem fordult hasra, (ha a hasára tettük üvöltött), csak a bal kezét használta, nem emelte a fejét, a figyelmét tartósan nem kötötte le semmi. Teljesen elkeseredtünk, a neurológiától kezdve a Dévény-tornán át a konduktorig sok mindent kipróbáltunk (több-kevesebb eredménnyel), amikor Péterhez kerültünk craniosacralis kezelésre. Dani ekkor már 6 hónapos múlt. Jelenleg túl vagyunk 7 kezelésen és Dani állapota azóta sokat javult! A kezelések hatására hétről hétre tapasztalhattuk, hogy kisfiunk kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válik, figyelme tartósabb. Már önállóan fordul hasra, hosszabb ideig eljátszik hason fekve, szemmel láthatóan már nem kényelmetlen és nem fájdalmas számára ez a pozitúra. A kezeit is elkezdte felváltva használni. Kicsit már enni is jobban eszik, bár ezen még van mit javítani. Nagyon hálásak vagyunk Péternek, hogy visszaadta számunkra a hitet, hogy Dani hamarosan ugyanolyan egészséges kisfiú lesz, akár a többiek.

Szandra lányom 5 éves. Gyakori dührohamai voltak, amelyektől már két éve szenvedett. Ő is, mi is. Minden előzetes jel nélkül naponta többször is földhöz vágta magát, a falat és az ajtót rugdosta, társaival és velünk is agresszív volt. Éjszakánként a fogait csikorgatta, napközben 1-2 percen túl képtelen volt egyvalamire koncentrálni. Makacssága nem ismert határt, a mi és a nevelői kéréseit csak akkor vette figyelembe, ha az megegyezett az ő elképzeléseivel. 3 éves testvérével sem jött ki, vagy piszkálta, bántotta, vagy tudomást se vett róla. Rendezett családi körülmények között élünk, nem érte semmi olyan trauma, ami oka lehetett volna ennek a viselkedésnek. A kezelésre csak úgy tudtuk elvinni Szandrát - egy órás hiszti után-, hogy beígértünk neki egy - a reklámokból kiszemelt- játékot. Amíg az első kezelést megelőzően mindent átbeszéltünk, folyamatosan puffogott, elutasító volt. Az ágyra is csak úgy volt hajlandó felmászni, hogy apa és anya is odaült mellé és fogtuk a kezét. A kezelés kezdetekor a morgolódás azonnal megszűnt, Szandra mosolyogni kezdett és nagyon gyorsan elaludt. Legnagyobb döbbenetünkre végigaludta az egész kezelést. A kezelés végén folyamatosan bújt hozzám, amire örömömben könnyezni kezdtem, hisz a gyengéd fizikai kontaktust önszántából már nagyon régen nem kezdeményezte, viszonozta (sőt kifejezetten kitért előle). A második kezelés után pár nappal az óvodában jelezték, hogy beszélni szeretnének velem. Automatikusan görcsbe rándult a gyomrom, de legnagyobb megdöbbenésére az óvónők dicsérni kezdték Szandrát, és arról faggatták, milyen módszerrel sikerült szinte az egyik pillanatról a másikra ilyen mértékű változást elérnünk a viselkedésében. Az ötödik kezelés után a dührohamok teljesen megszűntek, ovistársai egyre szívesebben kezdeményeztek játékot Szandrával. További meglepetésünkre itthon az öccsével is barátságossá vált, akár egy órán keresztül is gyönyörűen eljátszott vele. A dührohamokkal együtt szűnt meg a fogcsikorgatás is, ma már csak emlék... Szandra megszerette a rajzolást is, holott egy ilyen elmélyülést igénylő tevékenység korábban elképzelhetetlen lett volna tőle. Ma már egyre szebben, a korához képest kifejezetten ügyesen rajzol. Könnyedén koncentrál a játékokra és bármire, amire szükséges. A harmónia mind Szandra lelkében, mind a családban helyreállt. Hálásan köszönjük!