FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Most 9 éves kisfiam 1 éves kora óta tejérzékeny. Az eltelt évek során szereztem annyi tapasztalatot, hogy nem okozott gondot az, hogy a különböző tejtermékeket milyen egyéb alternatív módon tudom helyettesíteni. De nagyon rossz volt látni, hogy milyen nehezen éli meg azt, hogy ő "más", mint a többiek, főleg az osztálytársai között. Éves rendszerességgel jártunk kontrollra a kórházba, de azon kívül, hogy a terheléses vizsgálatokat elvégezték- igazából a bőrpróbánál soha nem jutottunk tovább -semmi nem történt, úgy tűnt, nem fogja magától "kinőni". Ezért próbáltam valami egyéb megoldást keresni, és ekkor ajánlották nekem Pétert. Kíváncsian vártuk a kezelések eredményeit, annál is inkább, mivel Péternek sem volt még korábban tejallergiás "gyereke". Kb. a 3-4. kezelés után már nem okozott gondot a SAJT, ezt követően szinte minden alkalom után kipróbáltunk valami újdonságot a tejtermékek közül. Jött a JOGHURT, a TÚRÓ, és nem kellett folyamatosan a boltban vásárolt élelmiszerek összetevőit böngésznem. És idén tavasszal a kórházban gyógyultnak nyilvánították, semmilyen tejes dolog elfogyasztása nem okoz már problémát. A sikeren fellelkesülve, a másik gyermekem, aki néhány éve laktózérzékeny lett, és a tejes ételeket a Lactase nevű tabletta szedésével párhuzamosan tudta csak megenni, kb. az 5. kezelés után már szintén teljesen jól van. Mindketten járnak Péterhez továbbra is, akinek nagyon hálásak vagyunk a kedvességéért, odafigyeléséért, és hogy velünk együtt örült minden apró előrelépés után. Köszönjük!!!!

Két éven keresztül egyre erősödő vállfájással kínlódtam. A jobb karomat alig tudtam használni. 2012 decemberében már naponta kellett fájdalomcsillapítót bevennem, pedig amennyire lehetett tűrtem, mivel nagyon ritkán szedek gyógyszert. Az éjszakáim is úgy teltek, hogy lefekvéskor be kellett „igazítanom” a karomat, hogy ne fájjon. Ismerősöm ajánlotta a terápiát és Pétert. Bár az ilyen jellegű orvoslásban nem hittem, de a fájdalom arra késztetett, hogy ki kell próbálnom: veszíteni valóm nincs. Szkeptikusan kezdtem a kezelésekre járni. A javasolt 7 naponta történő kezelést egymás után 10 alkalommal vettem igénybe. Kb. a 3. után éreztem az enyhe javulást, de a teljes közérzetem is egyre jobb lett. Eljutottam oda, hogy alig vártam, hogy mehessek. Az eredmény: 2013 februárja óta nem szedek fájdalomcsillapítót, illetve semmilyen gyógyszert. Idén nyáron boldogan nyújtóztam a meggyfánk magas ágai felé, és szedtem a meggyet. Jól alszom, mindegy, milyen „pózban” fekszem. Azóta is voltam kezelésen, mert hiányzott az ellazulás, a feltöltődés, a „varázslat”. És továbbra is fogok járni Péterhez, még ha nem is lesz probléma az egészségemmel, mert újjászületek.  Egy nagyon fontos tanácsom van azok számára, akik egészségügyi problémáik miatt fordulnak ehhez a gyógymódhoz: kitartás! A betegségek általában nem hirtelen törnek ránk, biztos, hogy eltelik rövidebb-hosszabb idő, mire rátalálunk a helyes gyógymódra. Éppen ezért ne várjuk azt a lehetetlen csodát, hogy a bajunk egyik pillanatról a másikra elmúlik. A gyógyuláshoz, a regenerálódáshoz türelem és kitartás kell! De nem utolsó sorban egy olyan ember, mint Péter!

Másfél éve az építkezés során kissé megerőltettem magamat, akkor kezdett el fájni a derekam, ami a gyógyszerek és fizioterápia ellenére sem akart elmúlni. Ráadásul a fájdalom többnyire csak éjszakánként jött elő, de akkor sokszor aludni se tudtam tőle. A kivizsgálás nem mutatott ki semmi komolyat és az orvosok is a tanácstalanok voltak, így jutottam el végül craniosacralis terápiára. A módszerről a feleségem hallott a tévében, és ő volt az, aki első alkalommal elkísért, mert én bizony, eléggé szkeptikus voltam. Az első kezelésnél csak azt tapasztaltam, hogy kellemesen ellazulok, és a következő napokban kevésbé voltam stresszes. (Vállalkozóként nagyon sokat dolgozom). A második kezelés már enyhítette a fájdalmakat, a negyedik pedig meg is szüntette. A negyedik kezelés utáni éjszaka már úgy aludtam, mint a mormota. Ekkor történt, hogy a titkárnőm reggel felhívott telefonon, hogy nincs-e valami baj, mert máskor ilyenkor már rég bent szoktam lenni az irodában. Bevallom, aznap elaludtam. A legnagyobb örömömre nem ébresztett fel semmi fájdalom vagy kényelmetlenség. Köszönöm Péter, hogy ez azóta is így van!

Öt és fél éves kislányommal, Tamarával azért kerestük fel Pétert, mert óvoda után mindig ingerlékeny, agresszív volt, sokat hisztizett. Tami rajzolni se szeretett, és kizárólag fekete színű ceruzával volt hajlandó rajzolni, ami az iskolaelőkészítő foglalkozásokon is gondot jelentett. Kicsit izgultam, de Tami kifejezetten élvezte a kezeléseket, már az első alkalom után mosolyogva szállt le a kezelőágyról, azt mondta nagyon szépet álmodott, és a következő héten kiegyensúlyozottabbnak, nyugodtabbnak tűnt. A második kezelés után rajzolásnál elkezdett színeket is használni, illetve olyan dolgokat kezdett el rajzolni, amiket előtte soha (pl. embereket, állatokat). Az ötödik kezelés után a hisztik és a dühkitörések mennyisége is minimálisra csökkent. Jó szívvel ajánljuk mindenkinek Pétert és ezt a fantasztikus módszert!

42 éves férfi vagyok, könyvelőként ülőmunkát végzek. A panaszaim 3 hónappal ezelőtt kezdődtek derékfájással és a lábaimba kisugárzó fájdalommal. A fájdalom a fájdalomcsillapítók és gyulladáscsökkentők hatására sem enyhült, sőt idővel már a járás is nehezen ment és a munkámat is alig tudtam ellátni.  Régebben többször volt már idegbecsípődésem, ilyenkor 1-2 hét otthon fekvés után panaszok nélkül folytathattam a munkámat, de most nem így történt. Mivel a folyamatos fájdalomtól már aludni is csak nehezen tudtam, egyre ingerültebbé váltam. Elkezdtem kivizsgálásokra járni, ahol kezdődő gerincsérvet állapítottak meg. Az orvos nem javasolt műtétet, helyette tornára küldött, amit 2 hónapja végeztem minden érdemi javulás nélkül. Mivel a tornán kívül más alternatívát nem tudtak ajánlani, kezdtem elkeseredni. Egy barátom javaslatára, ekkor kerültem Péterhez. Az első kezelés után örömmel tapasztaltam, hogy a lábba kisugárzó fájdalom kicsit csökkent. Bár a derékfájás nem változott, ez azért erőt és bizalmat adott a folytatáshoz. Amikor a második kezelésre érkeztem a lábba kisugárzó fájdalom már nem folyamatosan, csak szakaszosan jelentkezett, végre tudtam aludni, így a közérzetem is jobb lett. A negyedik kezelés után a lábba sugárzó fájdalom teljesen megszűnt, és végre a derékfájás is csökkent. A hetedik kezelés után csodák csodájára elmúlt a derékfájás is. Azóta is végtelenül hálás vagyok Péternek és ennek a csodálatos gyógymódnak, hogy visszaadták az egészségemet és az életkedvemet!

Nőgyógyászként dolgozom, és a munkámból kifolyólag már évek óta küszködtem hátfájással, ami idővel már a lábamba is kisugárzott. Mivel a műtét szerencsére nem volt indokolt, a kollégák a kórházban a gyógytornát javasolták, ez azonban nem hozta meg a kívánt eredményt; a fájdalom maradt. Az egyik rendelésemen egy kedves kismama kérdezett rá az állapotomra, amit a sziszegések és a fura járás miatt már egyre nehezebben titkoltam. Amikor röviden elmondtam a problémámat, ő javasolta Pétert, akinél korábban ő is járt a várandósság okozta hát-és derékfájdalmak miatt, melyeket Péter pár kezeléssel sikeresen elmulasztott. Gondoltam, egy próbát megér- de megért többet is! Az állapotom már az első kezelés után javulni kezdett, a negyedik után a lábamba sugárzó fájdalom megszűnt, a hetedik kezelés után pedig a hátfájásnak is búcsút inthettem. Köszönöm Péter!

Évek óta időnként visszatérő, igen erős hátfájással küzdöttem, melynek oka valószínűleg az ülő munka volt. Sokféle hagyományos kezelést, gyógytornát, kenőcsöt, masszírozást próbáltam, sok fájdalomcsillapító gyógyszert szedtem, így is nehezen tudtam elviselni a fájdalmakat.  Már az első kezelés sokat enyhített a fájdalmaimon, a hátfájások kezdtek ritkulni. Többszöri kezelés után ma már szinte teljesen megszűnt a hátfájásom, nem szedek semmilyen fájdalomcsillapítót. „Mellékhatásként” nagyon jól alszom, kevésbé vagyok fáradékony. Köszönöm, Péter!

Kisfiam Dani, egy szövődményekkel teli, veszélyeztetett terhességből született a 38. héten, 26 órás vajúdás után (vákuummal és könyökkel). Maga a szülés rémálom volt, és ezt valószínűleg Dani is így élte meg, legalábbis megkésett fejlődése, gyengébb idegrendszere erre utalt. Nagyon nyugtalanul aludt, éjszaka is sokat sírt, órákig kellett járkálni vele. Éber állapotban szinte alig evett, félálomban lehetett csak etetni. Csak ölben volt el, ahogy visszatettük a kiságyába ordított. Nyaki hypotóniáját 4 hónaposan vették észre. A mozgásfejlődése megkésett, nem fordult hasra, (ha a hasára tettük üvöltött), csak a bal kezét használta, nem emelte a fejét, a figyelmét tartósan nem kötötte le semmi. Teljesen elkeseredtünk, a neurológiától kezdve a Dévény-tornán át a konduktorig sok mindent kipróbáltunk (több-kevesebb eredménnyel), amikor Péterhez kerültünk craniosacralis kezelésre. Dani ekkor már 6 hónapos múlt. Jelenleg túl vagyunk 7 kezelésen és Dani állapota azóta sokat javult! A kezelések hatására hétről hétre tapasztalhattuk, hogy kisfiunk kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válik, figyelme tartósabb. Már önállóan fordul hasra, hosszabb ideig eljátszik hason fekve, szemmel láthatóan már nem kényelmetlen és nem fájdalmas számára ez a pozitúra. A kezeit is elkezdte felváltva használni. Kicsit már enni is jobban eszik, bár ezen még van mit javítani. Nagyon hálásak vagyunk Péternek, hogy visszaadta számunkra a hitet, hogy Dani hamarosan ugyanolyan egészséges kisfiú lesz, akár a többiek.

Szandra lányom 5 éves. Gyakori dührohamai voltak, amelyektől már két éve szenvedett. Ő is, mi is. Minden előzetes jel nélkül naponta többször is földhöz vágta magát, a falat és az ajtót rugdosta, társaival és velünk is agresszív volt. Éjszakánként a fogait csikorgatta, napközben 1-2 percen túl képtelen volt egyvalamire koncentrálni. Makacssága nem ismert határt, a mi és a nevelői kéréseit csak akkor vette figyelembe, ha az megegyezett az ő elképzeléseivel. 3 éves testvérével sem jött ki, vagy piszkálta, bántotta, vagy tudomást se vett róla. Rendezett családi körülmények között élünk, nem érte semmi olyan trauma, ami oka lehetett volna ennek a viselkedésnek. A kezelésre csak úgy tudtuk elvinni Szandrát - egy órás hiszti után-, hogy beígértünk neki egy - a reklámokból kiszemelt- játékot. Amíg az első kezelést megelőzően mindent átbeszéltünk, folyamatosan puffogott, elutasító volt. Az ágyra is csak úgy volt hajlandó felmászni, hogy apa és anya is odaült mellé és fogtuk a kezét. A kezelés kezdetekor a morgolódás azonnal megszűnt, Szandra mosolyogni kezdett és nagyon gyorsan elaludt. Legnagyobb döbbenetünkre végigaludta az egész kezelést. A kezelés végén folyamatosan bújt hozzám, amire örömömben könnyezni kezdtem, hisz a gyengéd fizikai kontaktust önszántából már nagyon régen nem kezdeményezte, viszonozta (sőt kifejezetten kitért előle). A második kezelés után pár nappal az óvodában jelezték, hogy beszélni szeretnének velem. Automatikusan görcsbe rándult a gyomrom, de legnagyobb megdöbbenésére az óvónők dicsérni kezdték Szandrát, és arról faggatták, milyen módszerrel sikerült szinte az egyik pillanatról a másikra ilyen mértékű változást elérnünk a viselkedésében. Az ötödik kezelés után a dührohamok teljesen megszűntek, ovistársai egyre szívesebben kezdeményeztek játékot Szandrával. További meglepetésünkre itthon az öccsével is barátságossá vált, akár egy órán keresztül is gyönyörűen eljátszott vele. A dührohamokkal együtt szűnt meg a fogcsikorgatás is, ma már csak emlék... Szandra megszerette a rajzolást is, holott egy ilyen elmélyülést igénylő tevékenység korábban elképzelhetetlen lett volna tőle. Ma már egyre szebben, a korához képest kifejezetten ügyesen rajzol. Könnyedén koncentrál a játékokra és bármire, amire szükséges. A harmónia mind Szandra lelkében, mind a családban helyreállt. Hálásan köszönjük!

Pétert és a craniosacralis terápiát négy éve ismertem meg, amikor gerincsérvvel és erős derékfájdalommal kerültem hozzá. Akkor már dolgozni se tudtam a fájdalomtól, a gyógyszerek és a gyógytorna se hoztak látványos javulást, viszont a műtétet mindenképp szerettem volna elkerülni. Én is alig hittem el, de összesen három kezelésre volt szükség és a tüneteim elmúltak, és később se tértek vissza. Akkoriban nem igazán sportoltam, most azonban úgy alakult az életem, hogy 53 éves fejjel belevágtam a futásba. Valószínűleg túl nagy intenzitással vetettem bele magamat a sportos életformába, ráadásul nem is szabályszerűen (a bemelegítések és nyújtások rendre elmaradtak), így azt vettem észre, hogy újra érzem a derekamat. Emellett megterhelő fizikai munkát is végeztem, így nem csoda, hogy a fájdalom egyre erősebbé vált. Mire Péterhez eljutottam a derekam teljesen beállt és mozogni is alig tudtam. Nos, a cranio ismét segített! Már az első kezelés után nagymértékben csökkent a fájdalom. A negyedik kezelés után pedig ismét a régi voltam, azzal az újonnan nyert tapasztalattal, hogy a sport mellett a nyújtásra is oda kell figyelni!