FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Kedves Péter, ez eszméletlen élmény volt! Néhány azonnali, látványos tapasztalattal: Ballagtam lefelé a Tartsay utcán, és feltűnt, hogy nem fáj a derekam ... azután a tömött villamoson sem akartam összeroskadni, hanem szépen elálldogáltam a Széll Kálmán térig. Ezek mind olyan dolgok, amik tegnap még utópiaszámba mentek volna! :-) Most persze minden porcikámban izomlázam van, de mindig is így szoktam - úgy értem, mindig is szerettem feszegetni a (fizikai) határaimat. Is. :D Értem, hogy mi történik, és nagyon örülök, hogy idetaláltam!

Már évek óta olyan voltam, mint az „állatorvosi ló”. A nyakam egyetemista korom óta fájt, amikor a nagyobbik fiam világra jött egy elég komplikált szüléssel. Ehhez járult később a derék és gerincfájdalom, valamint egy krónikus gyulladás a hátamban, még járni is nehezen tudtam, a hosszabb séta, gyaloglás szóba se jöhetett. Időközben sikerült beszereznem egy porckorongsérvet is a lumbalis szakaszon, szerencsére nem olyan súlyosat, hogy műteni kelljen. Bár szorgalmasan jártam gyógytornára, és felkerestem egy manuálterapeutát is, sajnos az állapotom semmit se javult. Az utolsó csepp a pohárban a lábzsibbadás volt, akkor már éreztem, hogy más irányba kell elmennem. Pár hónapja ugyanis elkezdett zsibbadni a bal lábam is, vagyis hol zsibbadt, hol áramütésszerű érzés futkosott benne, és szorítást éreztem a lábszáramban. Az interneten kutatva kerültem Péterhez, és már az első alkalommal egy nagyon kellemes, teljes testemet ellazító, felszabadító érzéssel távoztam a kezelésről. A második kezelés után vettem észre, hogy már nem fáj annyira a nyakam. A harmadik kezelést követően lényegesen javult a derekam, lábam és hátam állapota is. Majd- számomra szinte hihetetlen módon- de a hetedik kezelés után megszűntek a tünetek.

Ezt a kezelést mindenkinek receptre kéne felírni!!!

Pénzügyi vezetőként dolgozom a versenyszférában, és talán nem titok, hogy az effajta munka fokozott felelősséggel és stresszel jár. Így természetesen én is rendkívül stresszes és feszült voltam, képtelen voltam ellazulni, kikapcsolni, normális életet élni. Még akkor sem tudtam lazítani, ha pár napra elutaztam a barátnőmmel wellnessezni vagy pihenni. Esténként nehezen aludtam el, mert az agyam már a következő napi feladatokon kattogott, vagy ha el is aludtam, hajnalban felébredtem és csak forgolódtam álmatlanul. Hogy minden kerek legyen mindehhez magas vérnyomás, gyomorégés és állandó ingerlékenység is társult. A craniosacralis terápiára barátnőm zavart el, mintegy ultimátumként. Vagy változtatok az életemen, vagy külön folytatjuk, mert ő nem akar egy "munkaalkoholista" emberrel élni. Persze nem igazán hittem a dologban, de mivel korábban már számtalan módszert kipróbáltam és vagyonokat költöttem egyéb kezelésekre- na meg szerettem volna megtartani a barátnőmet- beadtam a derekamat. Összesen öt kezelésen vettem részt Péternél, és az állapotom folyamatosan és látványosan javult, a stressz tünetei kezelésről kezelésre mérséklődtek, egyre kipihentebb, energikusabb és kiegyensúlyozottabb lettem. Bátran kijelenthetem, hogy ez volt a legjobb befektetés, amit az egészségemmel kapcsolatosan meghozhattam. Ajánlom minden sorstársamnak – gondolom vagyunk néhányan - akik szeretnének leszámolni a stressz ideg-és lélekölő hatásával. Manapság már nem visel meg igazán semmi, sokkal könnyedebben veszem a kihívásokat, újra élvezem a munkámat és a szabadidőmet. Remekül alszom, a vérnyomásom normalizálódott és a gyomorégésnek is búcsút inthettem. A többiről pedig kérdezzék meg a barátnőmet! :) Köszönöm Péter!

Hosszabb, rövidebb kihagyásokkal, változatos tünetekkel, de gyakorlatilag egy életen át szenvedtem migrénes rohamoktól. Ebben az évben 80 éves leszek, minden új és legújabb gyógyszert is kipróbáltam már. Közel egy éve a migrén megint gyakrabban és egyre súlyosabb tünetekkel jelentkezett. Az időjárás változásra rendkívül érzékeny lettem. A fejgörcs, a szédülés és a hányinger szinte állandósult, sem enni, sem aludni nem tudtam, egyre gyengébb lettem. Ilyen állapotban találtam a facebookon a craniosacralis terápiára. Köszönet a "jótét lélek"-nek, aki megosztotta. Másnap kicsit félve telefonáltam, attól tartottam, hogy az időseknek ez a terápia ellenjavalt. Szerencsére nem így történt. Bátorítást, biztatást és időpontot kaptam.  A javulás már az első kezelés után elkezdődött. A második kezelés óta a migrén nem jelentkezett, jobban tudok aludni, lelkileg, fizikailag erősödök. A harmadik kezelés után vettem a bátorságot és Budapestre utaztam egy családi ünnepségre. A craniosacralis terápia nagyon szelíd, megnyugtató gyógymód. Nekem az nagyon jó, hogy az égvilágon semmit nem kell tennem, teljesen rábízhatom magam a terapeutára, Péterre.  Jelenleg a hatodik kezelés után vagyok, lassan visszatérhetek a megszokott életvitelemhez. Járok könyvtárba, hangversenyre és főként a klubomba, ahol vidám a társasági élet. Köszönet ezért a szelíd és hatásos gyógymódért, melyet szívből ajánlok minden kor- és sorstársamnak.

A negyedik X-ben járva kiléptem a komfortzónámból, család és munka mellett beiratkoztam az egyetemre. Nagy fába vágtam a fejszémet, az első év nagyon keserves volt. A gerincproblémám felerősödött, a jobb oldalamon már nem mertem feküdni, mert sűrűn „kiakadt” a lapockám és ilyenkor mozdulni nem tudtam. A korlátaimat feszegettem, a párkapcsolatom romokban, képtelen voltam egyszerre megfelelni a családom, a főnököm és a tanáraim elvárásainak. Az első félévet a barátnőm által összeállított - idegrendszert erősítő - gyógynövény és vitaminkúrával vészeltem át. A második félévben egyetemi csoporttársam tanácsára elhatároztam, hogy keressek egy craniosacralis terapeutát. Gábriel Orsolya honlapjáról keresgélve választottam Pétert. Az első néhány kezelés után először a testem könnyebbült meg, kevésbé viselt meg a folyamatos számítógép előtti görnyedés. A jobb oldalamon fekve csak a egy apró roppanás emlékeztet a korábbi problémámra. A terápia hatására fokozódott a koncentráló képességem. A racionális gondolkodásom mellett felerősödött az intuitív, kreatív készségem, melynek segítségével sikerült a megfelelő tanulási módszert kiválasztanom a vizsgákra való felkészülés során. A magolást félretéve, a klasszikus jegyzetből és tankönyvből történő értő olvasás mellett, színes filctollal a fél szobát beterítő csomagolópapíron elmetérképet készítettem a tananyagról. A harmadik és negyedik félévben már nem volt utóvizsgám. A munkahelyemen folyamatosan bővült a munkaköröm, a feladat bár embert próbáló, mégsem roppantam össze a súlya alatt. A terápia részeként Péter által alkalmazott Somato Emotional Release (SER) „találkozás volt önmagammal”. Így utólag bevallom, nem mindig élveztem a „saját társaságomat”, fájdalmas volt szembesülni azzal, honnan erednek a problémák, amik kimozdítottak a lelki egyensúlyomból. Amit tanultam Pétertől oly sok más mellett: „Sosem késő változtatni és mindegy milyen irányba, csak ne tocsogj benne”. Köszönöm Péter, hogy fogtad a kezem a céljaim felé vezető úton, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.

Két éven keresztül egyre erősödő vállfájással kínlódtam. A jobb karomat alig tudtam használni. 2012 decemberében már naponta kellett fájdalomcsillapítót bevennem, pedig amennyire lehetett tűrtem, mivel nagyon ritkán szedek gyógyszert. Az éjszakáim is úgy teltek, hogy lefekvéskor be kellett „igazítanom” a karomat, hogy ne fájjon. Ismerősöm ajánlotta a terápiát és Pétert. Bár az ilyen jellegű orvoslásban nem hittem, de a fájdalom arra késztetett, hogy ki kell próbálnom: veszíteni valóm nincs. Szkeptikusan kezdtem a kezelésekre járni. A javasolt 7 naponta történő kezelést egymás után 10 alkalommal vettem igénybe. Kb. a 3. után éreztem az enyhe javulást, de a teljes közérzetem is egyre jobb lett. Eljutottam oda, hogy alig vártam, hogy mehessek. Az eredmény: 2013 februárja óta nem szedek fájdalomcsillapítót, illetve semmilyen gyógyszert. Idén nyáron boldogan nyújtóztam a meggyfánk magas ágai felé, és szedtem a meggyet. Jól alszom, mindegy, milyen „pózban” fekszem. Azóta is voltam kezelésen, mert hiányzott az ellazulás, a feltöltődés, a „varázslat”. És továbbra is fogok járni Péterhez, még ha nem is lesz probléma az egészségemmel, mert újjászületek.  Egy nagyon fontos tanácsom van azok számára, akik egészségügyi problémáik miatt fordulnak ehhez a gyógymódhoz: kitartás! A betegségek általában nem hirtelen törnek ránk, biztos, hogy eltelik rövidebb-hosszabb idő, mire rátalálunk a helyes gyógymódra. Éppen ezért ne várjuk azt a lehetetlen csodát, hogy a bajunk egyik pillanatról a másikra elmúlik. A gyógyuláshoz, a regenerálódáshoz türelem és kitartás kell! De nem utolsó sorban egy olyan ember, mint Péter!

Másfél éve átestem egy influenzán, ekkor kezdődött el a zúgni a jobb fülem. Eleinte azt hittem a náthától van, de nem akart elmúlni. Bár nem erősödött, azt nem mondhatnám, hogy az állandó zúgás, sípolás nem zavart. Különösen este készített ki, amikor minden elcsendesedett, akkor szinte pánikszerű tüneteket okozott. Számos orvos, kivizsgálás és gyógyszer után már természetgyógyásznál is jártam, de az sem hozott javulást. Ekkor következett – egy kis internetes kutatás után- a craniosacralis terápia. Eleinte az ellazuláson kívül nem tapasztaltam változást, de a harmadik kezelés közben a fülzúgás pár percre lehalkult, amit már eredménynek tartottam, hiszen az elmúlt másfél évben ilyet még nem tapasztaltam. Akkor úgy gondoltam, hátha a szervezetem jelez, hogy adjak még esélyt a módszernek. Az ötödik kezelés után 2 napig napközben már nem is hallottam a zúgást, csak az esti csendben tért vissza valamivel halkabban a megszokottnál. A hetedik kezelés után – hála Péternek!- a fülzúgásom teljesen megszűnt. A kezelés „mellékhatásaként” azóta jobban is alszom, kipihentebb, és a feleségem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb lettem.

Kislányom, Liza 5,5 éves, másfél évvel ezelőtt kezdett el dadogni. Akkor váltunk el az édesapjával és akkoriban kezdte el az új óvodát is. Mivel tudtuk, hogy érzelmileg ez egy igen megterhelő időszak lehet számára rendszeresen jártunk vele pszichológushoz, illetve a beszédhiba miatt logopédushoz is, de sajnos semmi jelentős változás nem történt. A dadogás mellett Liza zárkózottá is vált, nem szívesen beszélt senkivel, jól láthatóan zavarta a dadogás. Feszült lett, társaival agresszív, gyakran törtek ki rajta dührohamok, alig ismertünk rá. Mindemellett éjszakánként a fogát is csikorgatta. Végső elkeseredésemben kerestem fel vele Pétert. Liza az első kezelésen csak úgy volt hajlandó felfeküdni a kezelőágyra, hogy én is odaültem mellé, és közben könyvből meséltem neki. A második kezelés után Liza néha már nem dadogva kezdte a mondatokat. A harmadik kezelés után otthon naponta kérdezgette mikor jöhet már megint a "Peti bácsihoz". A negyedik kezelés után már az óvónők is örömmel újságolták, hogy Liza nyitottabb lett, többet játszik a társaival és kevesebbet dühöng, sokkal felszabadultabb és jóval kevesebbet dadog. Én magam is boldogan tapasztaltam, hogy Liza jelentősen kevesebbet dadog, és mivel a dadogás miatti szorongás is múlóban volt, Liza zárkózottsága is oldódni kezdett, többet és felszabadultabban beszélt. Elmúltak nála a dührohamok is, mindemellett a rajzkészsége és a mozgása is rohamos fejlődésnek indult. Nem utolsó sorban megszűntek az éjszakai fogcsikorgatások is. Hihetetlennek tűnik, de hat kezelés után a másfél éve tartó dadogás teljesen megszűnt! Lizát mintha kicserélték volna, újra vidám, kiegyensúlyozott, csacsogós kislány. Én pedig egy végtelenül hálás, boldog anyuka vagyok. Köszönöm!

Azt hiszem egy édesanya számára nincs rosszabb, mint amikor a gyermekéért kell aggódnia.  11 éves kislányom, Petra évek óta versenyszerűen szertornázott, nem csupán tehetséges volt, de ez volt az álma, az élete is.  Ám két hónappal ezelőtt váratlanul elkezdett fájni a háta. Először azt hittük, hogy csak egy rossz mozdulat, valami „becsípődés”, de miután egyre kedvtelenebbül ment edzésre, és zokogva jött ki, hogy már nem tudja megcsinálni a gyakorlatokat, komolyan megijedtünk. Voltunk sportorvosnál, reumatológusnál, gyógymasszőrnél, kipróbáltunk jó pár izomlazító krémet-de hiába, a fájdalom nem szűnt meg. Ekkor kerestük fel Pétert. Kicsit tartottam a kezeléstől, de megnyugtatott, hogy Petra közben végig mosolygott és a végén azt mondta nagyon jól érezte magát. Ekkor már tudtam, hogy jó kezekben van. A második kezelésre Petra már hatalmas lendülettel és mosollyal érkezett és magától feküdt fel a kezelőágyra, mert már nagyon várta a kezelést. A hátfájása nagymértékben javult, és hatalmas megkönnyebbülés volt látni, ahogy az életkedve is visszatért, hiszen már attól féltünk, hogy a hátfájás miatt majd abba kell hagynia a szertornát. A harmadik kezelésen Petra már nagyon boldogan jelent meg, előző kezelés óta a hátfájdalom teljesen megszűnt. Több kezelésre nincs is szüksége. Boldogan ígértük meg Péternek, hogy a következő versenyről küldünk neki egy képet, ahogy Petra éremmel a nyakában a dobogón áll.