FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Pénzügyi vezetőként dolgozom a versenyszférában, és talán nem titok, hogy az effajta munka fokozott felelősséggel és stresszel jár. Így természetesen én is rendkívül stresszes és feszült voltam, képtelen voltam ellazulni, kikapcsolni, normális életet élni. Még akkor sem tudtam lazítani, ha pár napra elutaztam a barátnőmmel wellnessezni vagy pihenni. Esténként nehezen aludtam el, mert az agyam már a következő napi feladatokon kattogott, vagy ha el is aludtam, hajnalban felébredtem és csak forgolódtam álmatlanul. Hogy minden kerek legyen mindehhez magas vérnyomás, gyomorégés és állandó ingerlékenység is társult. A craniosacralis terápiára barátnőm zavart el, mintegy ultimátumként. Vagy változtatok az életemen, vagy külön folytatjuk, mert ő nem akar egy "munkaalkoholista" emberrel élni. Persze nem igazán hittem a dologban, de mivel korábban már számtalan módszert kipróbáltam és vagyonokat költöttem egyéb kezelésekre- na meg szerettem volna megtartani a barátnőmet- beadtam a derekamat. Összesen öt kezelésen vettem részt Péternél, és az állapotom folyamatosan és látványosan javult, a stressz tünetei kezelésről kezelésre mérséklődtek, egyre kipihentebb, energikusabb és kiegyensúlyozottabb lettem. Bátran kijelenthetem, hogy ez volt a legjobb befektetés, amit az egészségemmel kapcsolatosan meghozhattam. Ajánlom minden sorstársamnak – gondolom vagyunk néhányan - akik szeretnének leszámolni a stressz ideg-és lélekölő hatásával. Manapság már nem visel meg igazán semmi, sokkal könnyedebben veszem a kihívásokat, újra élvezem a munkámat és a szabadidőmet. Remekül alszom, a vérnyomásom normalizálódott és a gyomorégésnek is búcsút inthettem. A többiről pedig kérdezzék meg a barátnőmet! :) Köszönöm Péter!

Évek óta rendszeresen visszatérő fejfájás, szédülés, fülzúgás gyötört. Több orvosnál jártam, gyógymódot nem tudtak rá.  A craniosacralis terápiát az interneten fedeztem fel. Kipróbáltam, hatott. A fejfájásnak és a fülzúgásnak a 4. kezelés után búcsút inthettem. Az 5. kezelés óta a szédülés sem jelentkezett. Köszönöm Péternek.

46 éves, két gyermekes édesanya vagyok. Már gyermekkorom óta voltak fejfájásaim, ám idővel ezek a fájdalmak egyre sűrűbbé és intenzívebbé, míg a harmincas éveim közepére folyamatossá váltak. Gyakran voltak rosszulléteim, melyhez sokszor hányinger és szédülés is társult, úgy kapkodtam be a fájdalomcsillapítókat, mint más a vitaminokat. Ebben a tíz évben dolgozni sem tudtam, mert a fejfájás miatt képtelen voltam a hosszan tartó koncentrációra. Az állandó fájdalmak miatt kimerült voltam, fáradékony és egyre lehangoltabb. Csak feküdtem a sötét szobában, próbáltam elviselni a fejfájást és arra gondoltam, hogy nem így képzeltem el az életemet. Természetesen minden lehetséges orvosi vizsgálatot elvégeztek nálam, voltam neurológusnál, pszichológusnál, belgyógyásznál, szemészeten, reumatológián, volt CT és MRI vizsgálat, de az összes eredményem negatív volt, nem derült ki a fejfájás oka. Ez után jöttek az alternatív kezelések, természetgyógyászok, szinte mindent kipróbáltam, ami javulást ígért, de sajnos egyik kezelés sem segített. A craniosacralis terápiára az unokaöcsém hívta fel a figyelmemet, aki szintén krónikus fejfájással keresett fel egy terapeutát, és a kezelések gyors javulást, majd tünetmentességet hoztak nála. Mivel vesztenivalóm nem igen volt, én is felkerestem Pétert és neki is láttunk a munkának. Hihetetlen, de a fejfájásom már az első kezelés után minimálisan csökkent. 10 év után eljött az első nap, hogy nem kellett bevennem semmilyen fájdalomcsillapítót! Ez persze komoly lendületet adott a folytatáshoz. Jártam tovább a kezelésekre, melyek kellemesen ellazítottak, úgy, ahogyan már nagyon régen nem éreztem magam. A negyedik kezelés után 2 teljesen fájdalommentes napom volt. Sírtam a boldogságtól!  A hatodik kezelés után 1,5 hét fájdalommentes volt. A férjem nem ismert rám. A hetedik kezelés után a fájdalom teljesen elmúlt és nem jött többé vissza.  Mit mondjak, nem hiányzik… Megváltozott az életem, újra jókedvű, kiegyensúlyozott ember vagyok, aki képes újra másokra figyelni (eddig a saját fájdalmammal voltam elfoglalva), nevetni, játszani, minőségi időt tölteni a gyerekeimmel és a férjemmel. 2 hónappal ezelőtt munkát is kaptam, tíz év kihagyás után visszatérhettem dolgozni. Végre úgy élhetem az életemet, ahogy azt mindig is szerettem volna.  Hálásan köszönöm Péternek és persze a craniosacralis terápiának, hogy visszakaphattam önmagam!

Másfél éve az építkezés során kissé megerőltettem magamat, akkor kezdett el fájni a derekam, ami a gyógyszerek és fizioterápia ellenére sem akart elmúlni. Ráadásul a fájdalom többnyire csak éjszakánként jött elő, de akkor sokszor aludni se tudtam tőle. A kivizsgálás nem mutatott ki semmi komolyat és az orvosok is a tanácstalanok voltak, így jutottam el végül craniosacralis terápiára. A módszerről a feleségem hallott a tévében, és ő volt az, aki első alkalommal elkísért, mert én bizony, eléggé szkeptikus voltam. Az első kezelésnél csak azt tapasztaltam, hogy kellemesen ellazulok, és a következő napokban kevésbé voltam stresszes. (Vállalkozóként nagyon sokat dolgozom). A második kezelés már enyhítette a fájdalmakat, a negyedik pedig meg is szüntette. A negyedik kezelés utáni éjszaka már úgy aludtam, mint a mormota. Ekkor történt, hogy a titkárnőm reggel felhívott telefonon, hogy nincs-e valami baj, mert máskor ilyenkor már rég bent szoktam lenni az irodában. Bevallom, aznap elaludtam. A legnagyobb örömömre nem ébresztett fel semmi fájdalom vagy kényelmetlenség. Köszönöm Péter, hogy ez azóta is így van!

Kisfiam Dani, egy szövődményekkel teli, veszélyeztetett terhességből született a 38. héten, 26 órás vajúdás után (vákuummal és könyökkel). Maga a szülés rémálom volt, és ezt valószínűleg Dani is így élte meg, legalábbis megkésett fejlődése, gyengébb idegrendszere erre utalt. Nagyon nyugtalanul aludt, éjszaka is sokat sírt, órákig kellett járkálni vele. Éber állapotban szinte alig evett, félálomban lehetett csak etetni. Csak ölben volt el, ahogy visszatettük a kiságyába ordított. Nyaki hypotóniáját 4 hónaposan vették észre. A mozgásfejlődése megkésett, nem fordult hasra, (ha a hasára tettük üvöltött), csak a bal kezét használta, nem emelte a fejét, a figyelmét tartósan nem kötötte le semmi. Teljesen elkeseredtünk, a neurológiától kezdve a Dévény-tornán át a konduktorig sok mindent kipróbáltunk (több-kevesebb eredménnyel), amikor Péterhez kerültünk craniosacralis kezelésre. Dani ekkor már 6 hónapos múlt. Jelenleg túl vagyunk 7 kezelésen és Dani állapota azóta sokat javult! A kezelések hatására hétről hétre tapasztalhattuk, hogy kisfiunk kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válik, figyelme tartósabb. Már önállóan fordul hasra, hosszabb ideig eljátszik hason fekve, szemmel láthatóan már nem kényelmetlen és nem fájdalmas számára ez a pozitúra. A kezeit is elkezdte felváltva használni. Kicsit már enni is jobban eszik, bár ezen még van mit javítani. Nagyon hálásak vagyunk Péternek, hogy visszaadta számunkra a hitet, hogy Dani hamarosan ugyanolyan egészséges kisfiú lesz, akár a többiek.

Mellékpajzsmirigy problémám van, ami egy éve rossz közérzettel, állandó fáradtsággal, tompa gondolkodással, koncentráció nehézséggel társulva s fél éve pánik betegséggel párosul. Első kezelés óta jobban vagyok, visszanyertem az energiámat, az állandó fáradtság megszűnt, újra van kedvem s erőm sportolni, táncolni, aktívnak lenni. A pánik érzések az abszolút minimálisra csökkentek, szinte már alig jön elő néha és sokkal kisebb mértékben. Egy achilles sérülésem ami teljes és folyamatos sarok zsibbadással járt, egy év után az első kezelésnél 90%- ban megszűnt, amin nagyon megdöbbentem. A kezelés nagyon kellemes, utána mintha kicseréltek volna. A napokban műtenek, s előtte is megyek Péterhez, illetve amint lehet utána is. Jobban érzem magam, köszönöm a segítséget Péter!

A negyedik X-ben járva kiléptem a komfortzónámból, család és munka mellett beiratkoztam az egyetemre. Nagy fába vágtam a fejszémet, az első év nagyon keserves volt. A gerincproblémám felerősödött, a jobb oldalamon már nem mertem feküdni, mert sűrűn „kiakadt” a lapockám és ilyenkor mozdulni nem tudtam. A korlátaimat feszegettem, a párkapcsolatom romokban, képtelen voltam egyszerre megfelelni a családom, a főnököm és a tanáraim elvárásainak. Az első félévet a barátnőm által összeállított - idegrendszert erősítő - gyógynövény és vitaminkúrával vészeltem át. A második félévben egyetemi csoporttársam tanácsára elhatároztam, hogy keressek egy craniosacralis terapeutát. Gábriel Orsolya honlapjáról keresgélve választottam Pétert. Az első néhány kezelés után először a testem könnyebbült meg, kevésbé viselt meg a folyamatos számítógép előtti görnyedés. A jobb oldalamon fekve csak a egy apró roppanás emlékeztet a korábbi problémámra. A terápia hatására fokozódott a koncentráló képességem. A racionális gondolkodásom mellett felerősödött az intuitív, kreatív készségem, melynek segítségével sikerült a megfelelő tanulási módszert kiválasztanom a vizsgákra való felkészülés során. A magolást félretéve, a klasszikus jegyzetből és tankönyvből történő értő olvasás mellett, színes filctollal a fél szobát beterítő csomagolópapíron elmetérképet készítettem a tananyagról. A harmadik és negyedik félévben már nem volt utóvizsgám. A munkahelyemen folyamatosan bővült a munkaköröm, a feladat bár embert próbáló, mégsem roppantam össze a súlya alatt. A terápia részeként Péter által alkalmazott Somato Emotional Release (SER) „találkozás volt önmagammal”. Így utólag bevallom, nem mindig élveztem a „saját társaságomat”, fájdalmas volt szembesülni azzal, honnan erednek a problémák, amik kimozdítottak a lelki egyensúlyomból. Amit tanultam Pétertől oly sok más mellett: „Sosem késő változtatni és mindegy milyen irányba, csak ne tocsogj benne”. Köszönöm Péter, hogy fogtad a kezem a céljaim felé vezető úton, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.

Azt szokták mondani, hogy három a magyar igazság. Mennyire igazuk van! A mai volt a harmadik alkalom Péterrel, és ez nagy változást hozott! Az előző alkalmak is hoztak érezhető változásokat (kezdve az izomlázzal...), de minden eltörpül a mai tapasztalataim mellett. Szédítő volt! Szó szerint... :D De csak azért, mert annyi teher szakadt le rólam. Hazafelé menet egy megújult világot nézegettem magam körül, arról nem is beszélve, hogy sokkal könnyebben álltam fel a buszon is, mint hónapok óta bármikor. Önnek, aki ezt olvassa, van két jó tanácsom: 1. Ne halogassa a döntést, ha már rátalált erre az oldalra! A fizikai problémák, sajnos, nem fognak maguktól rendbejönni (sajnos, saját tapasztalat...). 2. Lehet, hogy első alkalommal még nem fog radikális javulást tapasztalni... Ne adja fel, tartson ki!

Világéletemben aktív életet éltem és nagyon szerettem a tanítói munkámat, mely egyben a hivatásom volt, így a nyugdíjba vonulás ideje nagyon megviselt. Sajnos ezzel egyidejűleg 89 éves édesanyám is súlyos, ágyhoz kötött beteggé vált, akinek ápolását én vállaltam magamra. A gyerekeim már a maguk életét élték a fővárosban, a férjem pedig évekkel ezelőtt meghalt. Az ő elvesztésével kezdtem magamba fordulni, és depresszióssá válni, ám a fent említett körülmények miatt a helyzet egyre romlott. Édesanyám sajnos nem egy könnyű természet, akit a kiszolgáltatottság még keményebbé tett. Sokat ugráltatott, ridegen, szeretetlenül bánt velem. Úgy éreztem én mindent megteszek érte, amiért még egy "köszönöm"-öt se kapok. Voltak rossz és még rosszabb napjaim. Szedtem a nyugtatót, amire a férjem elvesztésekor szoktam rá, de ettől csak eltompultnak és levertnek éreztem magamat. Egyedül a kis unokám tudott mosolyra fakasztani, ha nagy ritkán látogatóba jött hozzám. A craniosacralis terápiáról a lányom olvasott, és ő fizetett be az első kezelésre. Amikor elmeséltem Péternek az előzményeket, már akkor sírva fakadtam, amitől kicsit máris oldódni kezdett bennem a feszültség. A kezelés nagyon kellemes és megnyugtató volt, ahogy Péter személyisége is. A végén valahogy könnyebbek éreztem magamat. A második kezelésnél már el is aludtam, és a végére ólmos fáradtságot éreztem a tagjaimban, mintha egész nap tornáztam volna. A változás lassú volt és fokozatos, de azt tudom, hogy a hatodik kezelésre (ami az unokám születésnapjára esett) már egész vidáman mentem el, egy, az eddigieknél sokkal jobb héttel a hátam mögött. Az unokám még meg is jegyezte, hogy „milyen jó mama, hogy mostanában ilyen sokat mosolyogsz”. A hetedik kezelésnél már arról számolhattam be Péternek, hogy milyen érdekes, hogy ahogy én egyre jobban érzem magam és változom, úgy változik velem együtt édesanyám is. Időnként váratlanul megölel és jóval kedvesebbnek, hálásabbnak tűnik. Így már az ápolása sem olyan nyomasztó teher. A nyolcadik kezelés után újra felvettem a kapcsolatot a régi barátnőkkel, akikkel kávézóba, kis kiruccanásokra járunk, és úgy éreztem újra van miért élnem. Időközben a kezelés hatására a nyugtatóból már sokkal kevesebbet szedtem, az orvosommal egyeztetve elkezdtük még jobban csökkenteni az adagot, mígnem végül teljesen el is tudtam hagyni. Ezúton szeretném megköszönni Péternek, és ennek a csodálatos módszernek, hogy újra tudok örülni az életnek.

Kedves Péter, ez eszméletlen élmény volt! Néhány azonnali, látványos tapasztalattal: Ballagtam lefelé a Tartsay utcán, és feltűnt, hogy nem fáj a derekam ... azután a tömött villamoson sem akartam összeroskadni, hanem szépen elálldogáltam a Széll Kálmán térig. Ezek mind olyan dolgok, amik tegnap még utópiaszámba mentek volna! :-) Most persze minden porcikámban izomlázam van, de mindig is így szoktam - úgy értem, mindig is szerettem feszegetni a (fizikai) határaimat. Is. :D Értem, hogy mi történik, és nagyon örülök, hogy idetaláltam!