FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Másfél éve átestem egy influenzán, ekkor kezdődött el a zúgni a jobb fülem. Eleinte azt hittem a náthától van, de nem akart elmúlni. Bár nem erősödött, azt nem mondhatnám, hogy az állandó zúgás, sípolás nem zavart. Különösen este készített ki, amikor minden elcsendesedett, akkor szinte pánikszerű tüneteket okozott. Számos orvos, kivizsgálás és gyógyszer után már természetgyógyásznál is jártam, de az sem hozott javulást. Ekkor következett – egy kis internetes kutatás után- a craniosacralis terápia. Eleinte az ellazuláson kívül nem tapasztaltam változást, de a harmadik kezelés közben a fülzúgás pár percre lehalkult, amit már eredménynek tartottam, hiszen az elmúlt másfél évben ilyet még nem tapasztaltam. Akkor úgy gondoltam, hátha a szervezetem jelez, hogy adjak még esélyt a módszernek. Az ötödik kezelés után 2 napig napközben már nem is hallottam a zúgást, csak az esti csendben tért vissza valamivel halkabban a megszokottnál. A hetedik kezelés után – hála Péternek!- a fülzúgásom teljesen megszűnt. A kezelés „mellékhatásaként” azóta jobban is alszom, kipihentebb, és a feleségem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb lettem.

Ápolónőként dolgozom, így munka közben nem igen van időm leülni. Nem csoda, hogy a sok állástól és szaladgálástól folyamatosan dagadt, feszített, fájt a lábszáram. De akkor se akart múlni, amikor hazaérve végre pihentettem, felpolcoltam, sőt éjszaka is gyakran felébredtem rá. Bár vannak visszereim is, ezek nem olyan vészesek, hogy ilyen mértékű fájdalmat indokoltak volna, és a vizsgálatok sem mutattak ki semmi rendelleneset. Szerencsére a trombózist kizárták- viszont a fájdalom maradt. A craniosacralis terápiáról egy barátnőmtől hallottam, és eleinte elég szkeptikusan álltam hozzá. Mivel egész nap orvosok közt vagyok, nem hiszek a kuruzslásban, de a barátnőm annyira győzködött, hogy neki mennyit segített, én meg orvosilag nem kaptam használható segítséget, így végül beadtam a derekam. Számomra egészen hihetetlen volt, hogy már az első kezelésen, a kezelés közben is érezhetően csökkent az az elviselhetetlen feszülés a lábamban. A második kezelés után azt tapasztaltam, hogy a munka sokkal kevésbé fáraszt ki, sőt, volt egy teljes délelőtt is, amikor abszolút nem éreztem, hogy feszítenének a lábszáraim, pedig erre évek óta nem volt példa. A negyedik kezelés után a lábszárfájdalom a töredékére csökkent, és határtalan örömömre, volt, hogy napokig elő se jött. Az ötödik kezelés után már csak túlórázás után jelentkezett enyhe fájdalom, amikor 10-12 órát voltam folyamatosan talpon, de ezzel már életem végéig is kiegyeztem volna. Viszont a hatodik kezelés után a tünetek teljesen meg is szűntek. Kimondhatatlanul hálás vagyok Péternek, hogy újra fájdalom nélkül élhetem a mindennapjaimat!

Két éven keresztül egyre erősödő vállfájással kínlódtam. A jobb karomat alig tudtam használni. 2012 decemberében már naponta kellett fájdalomcsillapítót bevennem, pedig amennyire lehetett tűrtem, mivel nagyon ritkán szedek gyógyszert. Az éjszakáim is úgy teltek, hogy lefekvéskor be kellett „igazítanom” a karomat, hogy ne fájjon. Ismerősöm ajánlotta a terápiát és Pétert. Bár az ilyen jellegű orvoslásban nem hittem, de a fájdalom arra késztetett, hogy ki kell próbálnom: veszíteni valóm nincs. Szkeptikusan kezdtem a kezelésekre járni. A javasolt 7 naponta történő kezelést egymás után 10 alkalommal vettem igénybe. Kb. a 3. után éreztem az enyhe javulást, de a teljes közérzetem is egyre jobb lett. Eljutottam oda, hogy alig vártam, hogy mehessek. Az eredmény: 2013 februárja óta nem szedek fájdalomcsillapítót, illetve semmilyen gyógyszert. Idén nyáron boldogan nyújtóztam a meggyfánk magas ágai felé, és szedtem a meggyet. Jól alszom, mindegy, milyen „pózban” fekszem. Azóta is voltam kezelésen, mert hiányzott az ellazulás, a feltöltődés, a „varázslat”. És továbbra is fogok járni Péterhez, még ha nem is lesz probléma az egészségemmel, mert újjászületek.  Egy nagyon fontos tanácsom van azok számára, akik egészségügyi problémáik miatt fordulnak ehhez a gyógymódhoz: kitartás! A betegségek általában nem hirtelen törnek ránk, biztos, hogy eltelik rövidebb-hosszabb idő, mire rátalálunk a helyes gyógymódra. Éppen ezért ne várjuk azt a lehetetlen csodát, hogy a bajunk egyik pillanatról a másikra elmúlik. A gyógyuláshoz, a regenerálódáshoz türelem és kitartás kell! De nem utolsó sorban egy olyan ember, mint Péter!

Másfél éve az építkezés során kissé megerőltettem magamat, akkor kezdett el fájni a derekam, ami a gyógyszerek és fizioterápia ellenére sem akart elmúlni. Ráadásul a fájdalom többnyire csak éjszakánként jött elő, de akkor sokszor aludni se tudtam tőle. A kivizsgálás nem mutatott ki semmi komolyat és az orvosok is a tanácstalanok voltak, így jutottam el végül craniosacralis terápiára. A módszerről a feleségem hallott a tévében, és ő volt az, aki első alkalommal elkísért, mert én bizony, eléggé szkeptikus voltam. Az első kezelésnél csak azt tapasztaltam, hogy kellemesen ellazulok, és a következő napokban kevésbé voltam stresszes. (Vállalkozóként nagyon sokat dolgozom). A második kezelés már enyhítette a fájdalmakat, a negyedik pedig meg is szüntette. A negyedik kezelés utáni éjszaka már úgy aludtam, mint a mormota. Ekkor történt, hogy a titkárnőm reggel felhívott telefonon, hogy nincs-e valami baj, mert máskor ilyenkor már rég bent szoktam lenni az irodában. Bevallom, aznap elaludtam. A legnagyobb örömömre nem ébresztett fel semmi fájdalom vagy kényelmetlenség. Köszönöm Péter, hogy ez azóta is így van!

37 éves vagyok két gyermek édesanyja. Férjemmel együtt boldog és rendezett családi körülmények közt éljük mindennapjainkat. Édesanyám migrénes fejfájásban szenved harminc éve. Lány testvérem és én is sokat szenvedtünk iskolás korunk óta migrénben. Mivel családban marad, az öröklődésre fogták az orvosok és én is a helyzetet. Rengeteg kipróbált fejfájás csillapító tabletta, ct vizsgálat, értágító kúra és kipróbált masszázsfajta van a hátam mögött. Óvónőként dolgozom és a migrén annyira elhatalmasodott rajtam, hogy többször előfordult, hogy 25 gyereket kellett kollégámra bízni, hogy hazamenjek a zsivajból a sötétbe, csöndbe. Ilyenkor hányás utáni alvás segített csak. Kb. 20 évnyi szenvedés után a egy ismerősöm megosztott egy cikket a cranioról és a migrénről. Ahogy elolvastam, azt gondoltam a szokásos havi masszázs helyett beiktatok egy kezelést próbaképpen. Alig vártam az első kezelést. Izgultam hogy mi vár rám, de bizakodtam. A kezelés nagyon fura érzés volt. Simogatáshoz hasonlítanám, de ennél sokkal többről van szó. A tarkómban végig fájást-nyomást éreztem, de elviselhető volt. Bizsergést éreztem végig ami nagyon jól esett. Az első kezelés másnapján rossz volt a közérzetem. Hányinger, erős migrén, szédülés, indokolatlan vérzés. Megijedtem, de betartottam Péter utasításait és vártam a következő kezelést. A 2. és 3. alkalom hasonló volt az elsőhöz de rosszullét nem követte. A negyedik alkalommal a kezelés alatti nyomás megszűnt, nagyon jól éreztem magam.A kezelés időtartama kb két hónapra volt tehető. Ezalatt migrén nem fordult elő és tablettát sem kellett beszednem. Teljesen megváltozott a közérzetem. Nem arra figyelek hogy mindig legyen nálam fejfájás csillapító, nem kell programot lemondani miattam a rosszullétek miatt. A migrén teljesen elmúlt és két hónapja nem vettem be fájdalom csillapítót. Az időjárás változást észre sem veszem. Nagyon köszönöm Péternek a kezelést. Hálás vagyok hogy nyugodtan élhetem mindennapjaimat.

Ha ilyen lesz a mennyország, mint amilyen ez a kezelés volt, akkor az nagyon jó lesz!

Világéletemben aktív életet éltem és nagyon szerettem a tanítói munkámat, mely egyben a hivatásom volt, így a nyugdíjba vonulás ideje nagyon megviselt. Sajnos ezzel egyidejűleg 89 éves édesanyám is súlyos, ágyhoz kötött beteggé vált, akinek ápolását én vállaltam magamra. A gyerekeim már a maguk életét élték a fővárosban, a férjem pedig évekkel ezelőtt meghalt. Az ő elvesztésével kezdtem magamba fordulni, és depresszióssá válni, ám a fent említett körülmények miatt a helyzet egyre romlott. Édesanyám sajnos nem egy könnyű természet, akit a kiszolgáltatottság még keményebbé tett. Sokat ugráltatott, ridegen, szeretetlenül bánt velem. Úgy éreztem én mindent megteszek érte, amiért még egy "köszönöm"-öt se kapok. Voltak rossz és még rosszabb napjaim. Szedtem a nyugtatót, amire a férjem elvesztésekor szoktam rá, de ettől csak eltompultnak és levertnek éreztem magamat. Egyedül a kis unokám tudott mosolyra fakasztani, ha nagy ritkán látogatóba jött hozzám. A craniosacralis terápiáról a lányom olvasott, és ő fizetett be az első kezelésre. Amikor elmeséltem Péternek az előzményeket, már akkor sírva fakadtam, amitől kicsit máris oldódni kezdett bennem a feszültség. A kezelés nagyon kellemes és megnyugtató volt, ahogy Péter személyisége is. A végén valahogy könnyebbek éreztem magamat. A második kezelésnél már el is aludtam, és a végére ólmos fáradtságot éreztem a tagjaimban, mintha egész nap tornáztam volna. A változás lassú volt és fokozatos, de azt tudom, hogy a hatodik kezelésre (ami az unokám születésnapjára esett) már egész vidáman mentem el, egy, az eddigieknél sokkal jobb héttel a hátam mögött. Az unokám még meg is jegyezte, hogy „milyen jó mama, hogy mostanában ilyen sokat mosolyogsz”. A hetedik kezelésnél már arról számolhattam be Péternek, hogy milyen érdekes, hogy ahogy én egyre jobban érzem magam és változom, úgy változik velem együtt édesanyám is. Időnként váratlanul megölel és jóval kedvesebbnek, hálásabbnak tűnik. Így már az ápolása sem olyan nyomasztó teher. A nyolcadik kezelés után újra felvettem a kapcsolatot a régi barátnőkkel, akikkel kávézóba, kis kiruccanásokra járunk, és úgy éreztem újra van miért élnem. Időközben a kezelés hatására a nyugtatóból már sokkal kevesebbet szedtem, az orvosommal egyeztetve elkezdtük még jobban csökkenteni az adagot, mígnem végül teljesen el is tudtam hagyni. Ezúton szeretném megköszönni Péternek, és ennek a csodálatos módszernek, hogy újra tudok örülni az életnek.

Nem voltam jó állapotban, amikor Péterhez kerültem, se testileg, se lelkileg. Miután az egyetlen lányom fél éve külföldre költözött, depressziós lettem, üresnek éreztem magamat, nem volt erőm és kedvem semmihez. A férjemmel való kapcsolatom sem alakult jól, bár ő próbált támogatni ebben a helyzetben, sokat veszekedtünk, mert nem tudta tovább nézni, ahogy szerinte elhagyom magamat. Emellett erős hátfájás kínzott, egymás után kapkodtam be a gyógyszereket. Már az első craniosacralis kezelés olyan mély ellazulást és megnyugvást hozott, hogy mosolyogva keltem fel az ágyról. Úgy éreztem, mintha a láthatatlan hevederek, amik eddig összenyomtak, kioldódtak volna. A depresszió és az üresség érzése elmúlt és később sem jött vissza. Valahogy más szemmel kezdtem látni a jövőt, és az életem a lányom nélkül sem tűnt már olyan céltalannak. Tovább jártam Péterhez, heti rendszerességgel; míg a negyedik kezelés után a hátfájás is megszűnt. Az ötödik kezelés után a férjemmel való kapcsolatom is javulni kezdett, amiben biztosan szerepe volt annak is, hogy a testem és lelkem újra harmóniába került. Köszönöm Péter!

Azt hiszem egy édesanya számára nincs rosszabb, mint amikor a gyermekéért kell aggódnia.  11 éves kislányom, Petra évek óta versenyszerűen szertornázott, nem csupán tehetséges volt, de ez volt az álma, az élete is.  Ám két hónappal ezelőtt váratlanul elkezdett fájni a háta. Először azt hittük, hogy csak egy rossz mozdulat, valami „becsípődés”, de miután egyre kedvtelenebbül ment edzésre, és zokogva jött ki, hogy már nem tudja megcsinálni a gyakorlatokat, komolyan megijedtünk. Voltunk sportorvosnál, reumatológusnál, gyógymasszőrnél, kipróbáltunk jó pár izomlazító krémet-de hiába, a fájdalom nem szűnt meg. Ekkor kerestük fel Pétert. Kicsit tartottam a kezeléstől, de megnyugtatott, hogy Petra közben végig mosolygott és a végén azt mondta nagyon jól érezte magát. Ekkor már tudtam, hogy jó kezekben van. A második kezelésre Petra már hatalmas lendülettel és mosollyal érkezett és magától feküdt fel a kezelőágyra, mert már nagyon várta a kezelést. A hátfájása nagymértékben javult, és hatalmas megkönnyebbülés volt látni, ahogy az életkedve is visszatért, hiszen már attól féltünk, hogy a hátfájás miatt majd abba kell hagynia a szertornát. A harmadik kezelésen Petra már nagyon boldogan jelent meg, előző kezelés óta a hátfájdalom teljesen megszűnt. Több kezelésre nincs is szüksége. Boldogan ígértük meg Péternek, hogy a következő versenyről küldünk neki egy képet, ahogy Petra éremmel a nyakában a dobogón áll.

A második gyermekem császármetszéssel jött a világra 5 évvel ezelőtt. Sajnos vele együtt születtek meg a panaszaim is: folyamatos derékfájás és időszakos erős fejfájás, magas vérnyomás, gyakori szúrás a két lapockám között egy pontban...34 évesen nem így akartam élni. Ráadásul évente egyszer, általában ősszel a derekam is be is szokott csípődni. A craniosacrális terápiáról az interneten olvastam először. Péterék honlapját böngészve számomra furcsa volt, hogy ez a terápia mennyi mindenre jó lehet. Eszembe jutott apukám szavajárása: „ami mindenre jó, az semmire sem jó”. Szóval bevallom, voltak fenntartásaim, de a sikertörténeteket olvasva arra gondoltam mégis meg kéne próbálni. Pláne, hogy a további lehetőségeket (orvosok, csodaszerek) már kimerítettem. Elhatározásomhoz az utolsó lökést a már egy hete tartó, a szokásosnál is intenzívebb derékfájdalom adta meg. Bejelentkeztem Péterhez. Hamarosan kiderült, hogy életem legjobb döntése volt, és nagyon sajnálom, hogy nem tettem meg hamarabb. Most már tudom, hogy vannak olyan módszerek, amelyek tényleg nagyon sok mindenben segíthetnek. A craniosacrális terápia biztosan ilyen! Számomra is hihetetlen volt, hogy a derékfájdalom már közvetlenül az első kezelés után a nagy mértékben mérséklődött, és hazafelé anélkül mentem fel a lépcsőn, hogy a korlátba kapaszkodva húztam volna magamat, ahogy eddig. Közérzetem rohamosan javult, úgy éreztem, mintha egy tonnás terhet vettek volna le a vállamról, sokkal könnyebbnek éreztem magamat. A fejfájás a negyedik kezelés után teljesen elmaradt. Az ötödik kezelésen jutott eszembe, hogy lassan már egy hónapja a lapocka közti szúró pont sem jelez. A hatodik kezelés után a derékfájdalom elmúlt, emésztésem is sokkal jobb lett, pihentetőbben és nyugodtabban alszom. Szívből köszönöm Péternek, hogy újra a koromnak megfelelő, teljes értékű életet élhetek!