FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Férjem, Bálint fél évvel ezelőtt kezdte el fájlalni a nyakát, hátát, derekát. Mivel sokat jár konditerembe, eleinte azt hittük, hogy megerőltette magát, de a panaszai a gyógyszerek hatására sem múltak el, így orvoshoz fordult. A kivizsgálások alatt kiderült, hogy a gerinc nyaki részén 2 gerincsérv is található, ami a kezeibe sugárzik ki. A derekában pedig folyamatos a feszülő érzés, ami éjszaka sem hagyta pihenni, pedig eleve rossz alvó. A fájdalmak mellett az is nagy problémát jelentett, hogy Bálint masszőrként dolgozik, és a panaszai miatt egyre kevesebb vendéget tudott vállalni. Ehhez jött még hozzá, hogy refluxos tüneteik is jelentkeztek, időről időre zavaróan sok lett a gyomorsava, marta a torkát, köhögött, ettől még nehezebben tudott aludni. A craniosacralis kezelést én javasoltam neki, mivel korábban nekem sokat segített Péter, amikor a várandósságom alatt nagyon fájt a derekam és zsibbadt a lábam. Bálint nem hitt a módszerben, hevesen tiltakozott, de egy idő után sikerült rávennem egy „próbakezelésre”, mert belátta, hogy a gyógytorna és a gyógyszerek önmagukban nem hoznak jelentős javulást. Az első kezelésen Bálint úgy el tudott lazulni, hogy a végére el is aludt, amin nagyon meglepődött, mivel az utóbbi időben ez nehezen ment neki. A második kezelés után a derékfájdalmak erőssége csökkent. A harmadik kezelés után örömmel tapasztalta, hogy a dereka már sokkal ritkábban fáj, és a karjaiba kisugárzó fájdalom is jelentős mértékben enyhült. Az ötödik kezelés után a derék- és hátfájdalmak teljesen megszűntek a refluxos tünetekkel együtt. A hatodik kezelés után a nyakfájdalom is elmúlt. Azóta ő is lelkes híve a craniosacralis módszernek, és velem együtt nagyon hálás Péternek, hiszen nemcsak az egészségét, de a munkaerejét is visszakapta.

Férjem háta serdülőkora óta fájt. Akkoriban az orvosok ezt a gyors növéssel magyarázták, de mivel 44 éves (és egy ideje már nem nő), a panaszok meg azóta sem szűntek, így elkezdtünk kételkedni az orvosok szavában. Mivel teherautó sofőrként dolgozik, a sok üléssel járó munka csak rontott a helyzeten. Ráadásul a derékfájás mellé egy ideje a bal lábába lesugárzó enyhe fájdalom is társult. Mindemellett sok problémája akadt a lassú emésztésével is. A férjem fiatalkorában úszott, az utóbbi években nem nagyon mozgott, de szeretett volna újra elkezdeni úszni. Csak persze a hátfájás, lábfájás ebben is akadályozta. A craniosacralis terápiáról egy kollégája mesélt neki, akinek hasonló jellegű panaszaitól ennek a módszernek a segítségével sikerült végleg megszabadulnia. Péter rendelőjébe én is elkísértem, örömmel és nagy várakozással vágtunk neki a terápiának. Az első kezelés kellemes és megnyugtató volt, de igazán nagy változást nem tapasztaltunk. Először a második kezelés hozott eredményt a férjemnél, amikor a lábába sugárzó fájdalom megszűnt. A kezelések során a derékfájdalom egyre csillapodott, majd az ötödik kezelés után az is elmúlt. A férjem ekkor elkezdett ismét úszni járni, bár eleinte inkább csak az utána következő "jutalom szaunázás" motiválta. A hetedik kezelés után az emésztése is helyreállt, és ismét élvezni kezdte az úszást, nem csak az utána lévő szaunázásokat. Azóta jókedvű, és olyan energikus, hogy nem ismerek rá! Hálás köszönettel tartozunk Péternek, aki "kicserélte a férjemet", mert ismét olyan, mint 20 évvel ezelőtt, amikor megismerkedtünk!

A negyedik X-ben járva kiléptem a komfortzónámból, család és munka mellett beiratkoztam az egyetemre. Nagy fába vágtam a fejszémet, az első év nagyon keserves volt. A gerincproblémám felerősödött, a jobb oldalamon már nem mertem feküdni, mert sűrűn „kiakadt” a lapockám és ilyenkor mozdulni nem tudtam. A korlátaimat feszegettem, a párkapcsolatom romokban, képtelen voltam egyszerre megfelelni a családom, a főnököm és a tanáraim elvárásainak. Az első félévet a barátnőm által összeállított - idegrendszert erősítő - gyógynövény és vitaminkúrával vészeltem át. A második félévben egyetemi csoporttársam tanácsára elhatároztam, hogy keressek egy craniosacralis terapeutát. Gábriel Orsolya honlapjáról keresgélve választottam Pétert. Az első néhány kezelés után először a testem könnyebbült meg, kevésbé viselt meg a folyamatos számítógép előtti görnyedés. A jobb oldalamon fekve csak a egy apró roppanás emlékeztet a korábbi problémámra. A terápia hatására fokozódott a koncentráló képességem. A racionális gondolkodásom mellett felerősödött az intuitív, kreatív készségem, melynek segítségével sikerült a megfelelő tanulási módszert kiválasztanom a vizsgákra való felkészülés során. A magolást félretéve, a klasszikus jegyzetből és tankönyvből történő értő olvasás mellett, színes filctollal a fél szobát beterítő csomagolópapíron elmetérképet készítettem a tananyagról. A harmadik és negyedik félévben már nem volt utóvizsgám. A munkahelyemen folyamatosan bővült a munkaköröm, a feladat bár embert próbáló, mégsem roppantam össze a súlya alatt. A terápia részeként Péter által alkalmazott Somato Emotional Release (SER) „találkozás volt önmagammal”. Így utólag bevallom, nem mindig élveztem a „saját társaságomat”, fájdalmas volt szembesülni azzal, honnan erednek a problémák, amik kimozdítottak a lelki egyensúlyomból. Amit tanultam Pétertől oly sok más mellett: „Sosem késő változtatni és mindegy milyen irányba, csak ne tocsogj benne”. Köszönöm Péter, hogy fogtad a kezem a céljaim felé vezető úton, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.

Kislányom, Liza 5,5 éves, másfél évvel ezelőtt kezdett el dadogni. Akkor váltunk el az édesapjával és akkoriban kezdte el az új óvodát is. Mivel tudtuk, hogy érzelmileg ez egy igen megterhelő időszak lehet számára rendszeresen jártunk vele pszichológushoz, illetve a beszédhiba miatt logopédushoz is, de sajnos semmi jelentős változás nem történt. A dadogás mellett Liza zárkózottá is vált, nem szívesen beszélt senkivel, jól láthatóan zavarta a dadogás. Feszült lett, társaival agresszív, gyakran törtek ki rajta dührohamok, alig ismertünk rá. Mindemellett éjszakánként a fogát is csikorgatta. Végső elkeseredésemben kerestem fel vele Pétert. Liza az első kezelésen csak úgy volt hajlandó felfeküdni a kezelőágyra, hogy én is odaültem mellé, és közben könyvből meséltem neki. A második kezelés után Liza néha már nem dadogva kezdte a mondatokat. A harmadik kezelés után otthon naponta kérdezgette mikor jöhet már megint a "Peti bácsihoz". A negyedik kezelés után már az óvónők is örömmel újságolták, hogy Liza nyitottabb lett, többet játszik a társaival és kevesebbet dühöng, sokkal felszabadultabb és jóval kevesebbet dadog. Én magam is boldogan tapasztaltam, hogy Liza jelentősen kevesebbet dadog, és mivel a dadogás miatti szorongás is múlóban volt, Liza zárkózottsága is oldódni kezdett, többet és felszabadultabban beszélt. Elmúltak nála a dührohamok is, mindemellett a rajzkészsége és a mozgása is rohamos fejlődésnek indult. Nem utolsó sorban megszűntek az éjszakai fogcsikorgatások is. Hihetetlennek tűnik, de hat kezelés után a másfél éve tartó dadogás teljesen megszűnt! Lizát mintha kicserélték volna, újra vidám, kiegyensúlyozott, csacsogós kislány. Én pedig egy végtelenül hálás, boldog anyuka vagyok. Köszönöm!

Hosszabb, rövidebb kihagyásokkal, változatos tünetekkel, de gyakorlatilag egy életen át szenvedtem migrénes rohamoktól. Ebben az évben 80 éves leszek, minden új és legújabb gyógyszert is kipróbáltam már. Közel egy éve a migrén megint gyakrabban és egyre súlyosabb tünetekkel jelentkezett. Az időjárás változásra rendkívül érzékeny lettem. A fejgörcs, a szédülés és a hányinger szinte állandósult, sem enni, sem aludni nem tudtam, egyre gyengébb lettem. Ilyen állapotban találtam a facebookon a craniosacralis terápiára. Köszönet a "jótét lélek"-nek, aki megosztotta. Másnap kicsit félve telefonáltam, attól tartottam, hogy az időseknek ez a terápia ellenjavalt. Szerencsére nem így történt. Bátorítást, biztatást és időpontot kaptam.  A javulás már az első kezelés után elkezdődött. A második kezelés óta a migrén nem jelentkezett, jobban tudok aludni, lelkileg, fizikailag erősödök. A harmadik kezelés után vettem a bátorságot és Budapestre utaztam egy családi ünnepségre. A craniosacralis terápia nagyon szelíd, megnyugtató gyógymód. Nekem az nagyon jó, hogy az égvilágon semmit nem kell tennem, teljesen rábízhatom magam a terapeutára, Péterre.  Jelenleg a hatodik kezelés után vagyok, lassan visszatérhetek a megszokott életvitelemhez. Járok könyvtárba, hangversenyre és főként a klubomba, ahol vidám a társasági élet. Köszönet ezért a szelíd és hatásos gyógymódért, melyet szívből ajánlok minden kor- és sorstársamnak.

Másfél éve átestem egy influenzán, ekkor kezdődött el a zúgni a jobb fülem. Eleinte azt hittem a náthától van, de nem akart elmúlni. Bár nem erősödött, azt nem mondhatnám, hogy az állandó zúgás, sípolás nem zavart. Különösen este készített ki, amikor minden elcsendesedett, akkor szinte pánikszerű tüneteket okozott. Számos orvos, kivizsgálás és gyógyszer után már természetgyógyásznál is jártam, de az sem hozott javulást. Ekkor következett – egy kis internetes kutatás után- a craniosacralis terápia. Eleinte az ellazuláson kívül nem tapasztaltam változást, de a harmadik kezelés közben a fülzúgás pár percre lehalkult, amit már eredménynek tartottam, hiszen az elmúlt másfél évben ilyet még nem tapasztaltam. Akkor úgy gondoltam, hátha a szervezetem jelez, hogy adjak még esélyt a módszernek. Az ötödik kezelés után 2 napig napközben már nem is hallottam a zúgást, csak az esti csendben tért vissza valamivel halkabban a megszokottnál. A hetedik kezelés után – hála Péternek!- a fülzúgásom teljesen megszűnt. A kezelés „mellékhatásaként” azóta jobban is alszom, kipihentebb, és a feleségem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb lettem.

Világéletemben aktív életet éltem és nagyon szerettem a tanítói munkámat, mely egyben a hivatásom volt, így a nyugdíjba vonulás ideje nagyon megviselt. Sajnos ezzel egyidejűleg 89 éves édesanyám is súlyos, ágyhoz kötött beteggé vált, akinek ápolását én vállaltam magamra. A gyerekeim már a maguk életét élték a fővárosban, a férjem pedig évekkel ezelőtt meghalt. Az ő elvesztésével kezdtem magamba fordulni, és depresszióssá válni, ám a fent említett körülmények miatt a helyzet egyre romlott. Édesanyám sajnos nem egy könnyű természet, akit a kiszolgáltatottság még keményebbé tett. Sokat ugráltatott, ridegen, szeretetlenül bánt velem. Úgy éreztem én mindent megteszek érte, amiért még egy "köszönöm"-öt se kapok. Voltak rossz és még rosszabb napjaim. Szedtem a nyugtatót, amire a férjem elvesztésekor szoktam rá, de ettől csak eltompultnak és levertnek éreztem magamat. Egyedül a kis unokám tudott mosolyra fakasztani, ha nagy ritkán látogatóba jött hozzám. A craniosacralis terápiáról a lányom olvasott, és ő fizetett be az első kezelésre. Amikor elmeséltem Péternek az előzményeket, már akkor sírva fakadtam, amitől kicsit máris oldódni kezdett bennem a feszültség. A kezelés nagyon kellemes és megnyugtató volt, ahogy Péter személyisége is. A végén valahogy könnyebbek éreztem magamat. A második kezelésnél már el is aludtam, és a végére ólmos fáradtságot éreztem a tagjaimban, mintha egész nap tornáztam volna. A változás lassú volt és fokozatos, de azt tudom, hogy a hatodik kezelésre (ami az unokám születésnapjára esett) már egész vidáman mentem el, egy, az eddigieknél sokkal jobb héttel a hátam mögött. Az unokám még meg is jegyezte, hogy „milyen jó mama, hogy mostanában ilyen sokat mosolyogsz”. A hetedik kezelésnél már arról számolhattam be Péternek, hogy milyen érdekes, hogy ahogy én egyre jobban érzem magam és változom, úgy változik velem együtt édesanyám is. Időnként váratlanul megölel és jóval kedvesebbnek, hálásabbnak tűnik. Így már az ápolása sem olyan nyomasztó teher. A nyolcadik kezelés után újra felvettem a kapcsolatot a régi barátnőkkel, akikkel kávézóba, kis kiruccanásokra járunk, és úgy éreztem újra van miért élnem. Időközben a kezelés hatására a nyugtatóból már sokkal kevesebbet szedtem, az orvosommal egyeztetve elkezdtük még jobban csökkenteni az adagot, mígnem végül teljesen el is tudtam hagyni. Ezúton szeretném megköszönni Péternek, és ennek a csodálatos módszernek, hogy újra tudok örülni az életnek.

Már évek óta olyan voltam, mint az „állatorvosi ló”. A nyakam egyetemista korom óta fájt, amikor a nagyobbik fiam világra jött egy elég komplikált szüléssel. Ehhez járult később a derék és gerincfájdalom, valamint egy krónikus gyulladás a hátamban, még járni is nehezen tudtam, a hosszabb séta, gyaloglás szóba se jöhetett. Időközben sikerült beszereznem egy porckorongsérvet is a lumbalis szakaszon, szerencsére nem olyan súlyosat, hogy műteni kelljen. Bár szorgalmasan jártam gyógytornára, és felkerestem egy manuálterapeutát is, sajnos az állapotom semmit se javult. Az utolsó csepp a pohárban a lábzsibbadás volt, akkor már éreztem, hogy más irányba kell elmennem. Pár hónapja ugyanis elkezdett zsibbadni a bal lábam is, vagyis hol zsibbadt, hol áramütésszerű érzés futkosott benne, és szorítást éreztem a lábszáramban. Az interneten kutatva kerültem Péterhez, és már az első alkalommal egy nagyon kellemes, teljes testemet ellazító, felszabadító érzéssel távoztam a kezelésről. A második kezelés után vettem észre, hogy már nem fáj annyira a nyakam. A harmadik kezelést követően lényegesen javult a derekam, lábam és hátam állapota is. Majd- számomra szinte hihetetlen módon- de a hetedik kezelés után megszűntek a tünetek.

A 46 éves férjem nagy focirajongó, és nem csak a tv előtt űzi ezt a sportot: hetente kétszer focizni jár a barátaival. Pár hete edzés közben "leragadt" a lába, és innentől elkezdett fájni a jobb térde. Mivel semmiféle csodakenőcstől nem javult, javasoltam neki a craniosacralis terápiát, ami egy barátnőmnél remekül bevált. Ő először hallani se akart róla, mivel mániákusan tart mindenféle "hókuszpókusztól", és álláspontja szerint aki nem orvos, az csak valami önjelölt kókler lehet, aki kizárólag a pénzre hajt. Miután az orvosi kezelés sem volt igazán eredményes, a gyógyszerektől pedig már a gyomra is kikészült, annyit elértem nála, hogy elolvassa Péter honlapját. Szerencsére az ő szakmai képesítései megnyugtatták és legyőzték legfőbb kételyeit, hogy amennyiben felkeresi őt, nem „sarlatánokhoz”, hanem megfelelően képzett szakember kezei közé kerül. Persze így is további heteket kellett várnunk, amíg rászánta magát, hogy bejelentkezzen, de akkor már sántítani is alig tudott a fájdalomtól. Az első kezelésre én is elkísértem. Érdekes volt végignézni, hogy morgolódva ment be, és derülten, bizakodva jött ki. A fájdalmai a következő napokban valamelyest csökkentek, és ez elég bizalmat adott neki Péter és a terápia iránt. Az állapota fokozatosan, kezelésről kezelésre javult, míg a negyedik után a térdfájdalom végleg megszűnt. Azóta a férjem nem morog, és újra lelkesen jár focizni. És én még azt se bánom, ha utána még megiszik egy sört a haverokkal. Mert azt mondta, hogy igazam volt, és azóta sokkal visszafogottabban nyilvánít véleményt az alternatív gyógymódokról. :) Köszönjük Péter!

Ápolónőként dolgozom, így munka közben nem igen van időm leülni. Nem csoda, hogy a sok állástól és szaladgálástól folyamatosan dagadt, feszített, fájt a lábszáram. De akkor se akart múlni, amikor hazaérve végre pihentettem, felpolcoltam, sőt éjszaka is gyakran felébredtem rá. Bár vannak visszereim is, ezek nem olyan vészesek, hogy ilyen mértékű fájdalmat indokoltak volna, és a vizsgálatok sem mutattak ki semmi rendelleneset. Szerencsére a trombózist kizárták- viszont a fájdalom maradt. A craniosacralis terápiáról egy barátnőmtől hallottam, és eleinte elég szkeptikusan álltam hozzá. Mivel egész nap orvosok közt vagyok, nem hiszek a kuruzslásban, de a barátnőm annyira győzködött, hogy neki mennyit segített, én meg orvosilag nem kaptam használható segítséget, így végül beadtam a derekam. Számomra egészen hihetetlen volt, hogy már az első kezelésen, a kezelés közben is érezhetően csökkent az az elviselhetetlen feszülés a lábamban. A második kezelés után azt tapasztaltam, hogy a munka sokkal kevésbé fáraszt ki, sőt, volt egy teljes délelőtt is, amikor abszolút nem éreztem, hogy feszítenének a lábszáraim, pedig erre évek óta nem volt példa. A negyedik kezelés után a lábszárfájdalom a töredékére csökkent, és határtalan örömömre, volt, hogy napokig elő se jött. Az ötödik kezelés után már csak túlórázás után jelentkezett enyhe fájdalom, amikor 10-12 órát voltam folyamatosan talpon, de ezzel már életem végéig is kiegyeztem volna. Viszont a hatodik kezelés után a tünetek teljesen meg is szűntek. Kimondhatatlanul hálás vagyok Péternek, hogy újra fájdalom nélkül élhetem a mindennapjaimat!