FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

A lányom, Szilvi hosszú várakozás után viszonylag későn, 37 évesen lett várandós. Sajnos a terhességet nem viselte túl jól, ahogy elmúlt az első trimeszter, a rosszulléteket fejfájás váltotta fel. Ő sajnos korábban is fejfájós volt, de mivel az első 3 hónapban ez elmaradt, abban bízott, hogy egészen a szülésig megússza, hiszen gyógyszereket a baba miatt semmiképp nem akart bevenni. A craniosacralis terápiáról én meséltem neki, miután láttam egy műsort a tv-ben a módszerről. Nem volt vesztenivalónk, együtt kerestük fel Pétert. Az első kezeles után Szilvi nagyon kellemesen ellazult, és a kezelés végére a fejfájása el is múlt. Ez később újra jelentkezett, ám a harmadik kezelés után a fejfájások intenzitása jelentősen csökkent. Négy kezelésre volt szükség ahhoz, hogy a fejfájás teljesen megszűnjön. Szilvi ezután se hagyta abba a terápiát, mivel ennek köszönhetően a dereka sokkal kevésbé fáj, jóval nyugodtabb, mint eddig, ráadásul meggyőződése, hogy a baba is nagyon élvezi a kezeléseket, illetve, hogy sokkal mélyebben tud hozzá kapcsolódni. Mindketten nagyon hálásak vagyunk a segítségért, és bízunk benne, hogy nemcsak a várandósság, de a szülés is sokkal könnyebben fog menni a craniosacralis kezeléseknek köszönhetően.

Van az a mondás, hogy „Ha elmúltál negyven és reggel úgy ébredsz, hogy nem fáj semmid, akkor valószínűleg már halott vagy.” Na, 40 éves koromra ez nálam is beigazolódott. Bár szerencsére éltem, de hol itt fájt, hol ott. Az egész egy ismeretlen eredetű, jobb oldali fülzúgással indult, amivel orvostól orvosig jártam, de nem derült ki, mi okozza. Reggelente a jobb kezemen zsibbadó újjakkal ébredtem, amit a jobb vállam fájdalma kísért, folyamatosan úgy éreztem, mintha elaludtam volna a nyakamat, szédültem. Hiába cseréltem párnát, próbáltam ki új matracot, a tünetek maradtak. Az emésztésem se volt rendben, reflux és állandó puffadás kínzott, az anyagcserém lelassult, heti egyszer- kétszer volt székletem. Egyik barátnőm beszélt rá a craniosacralis terápiára, ő már kipróbálta és nagyon jó tapasztalatai voltak- így találtam rá Péterre. Alig akartam elhinni, de a második kezelés után elmúlt a vállfájdalmam, és több reggel is arra ébredtem, hogy már nincs beállva a nyakam. A harmadik kezelés után a legnagyobb örömömre csökkenni kezdett a fülzúgás is, illetve a nyakamnál a fájdalom minimálisra csökkent. Az ötödik kezelés után elmúltak a refluxos-puffadós tünetek is. A hatodik kezelésre minden tünetem elmúlt. Köszönöm, Péter!

A kezelés olyan volt mintha gumimatracon lebegnék a medencében és málnaszörpöt iszogatnék.

Most 9 éves kisfiam 1 éves kora óta tejérzékeny. Az eltelt évek során szereztem annyi tapasztalatot, hogy nem okozott gondot az, hogy a különböző tejtermékeket milyen egyéb alternatív módon tudom helyettesíteni. De nagyon rossz volt látni, hogy milyen nehezen éli meg azt, hogy ő "más", mint a többiek, főleg az osztálytársai között. Éves rendszerességgel jártunk kontrollra a kórházba, de azon kívül, hogy a terheléses vizsgálatokat elvégezték- igazából a bőrpróbánál soha nem jutottunk tovább -semmi nem történt, úgy tűnt, nem fogja magától "kinőni". Ezért próbáltam valami egyéb megoldást keresni, és ekkor ajánlották nekem Pétert. Kíváncsian vártuk a kezelések eredményeit, annál is inkább, mivel Péternek sem volt még korábban tejallergiás "gyereke". Kb. a 3-4. kezelés után már nem okozott gondot a SAJT, ezt követően szinte minden alkalom után kipróbáltunk valami újdonságot a tejtermékek közül. Jött a JOGHURT, a TÚRÓ, és nem kellett folyamatosan a boltban vásárolt élelmiszerek összetevőit böngésznem. És idén tavasszal a kórházban gyógyultnak nyilvánították, semmilyen tejes dolog elfogyasztása nem okoz már problémát. A sikeren fellelkesülve, a másik gyermekem, aki néhány éve laktózérzékeny lett, és a tejes ételeket a Lactase nevű tabletta szedésével párhuzamosan tudta csak megenni, kb. az 5. kezelés után már szintén teljesen jól van. Mindketten járnak Péterhez továbbra is, akinek nagyon hálásak vagyunk a kedvességéért, odafigyeléséért, és hogy velünk együtt örült minden apró előrelépés után. Köszönjük!!!!

Pétert és a craniosacralis terápiát négy éve ismertem meg, amikor gerincsérvvel és erős derékfájdalommal kerültem hozzá. Akkor már dolgozni se tudtam a fájdalomtól, a gyógyszerek és a gyógytorna se hoztak látványos javulást, viszont a műtétet mindenképp szerettem volna elkerülni. Én is alig hittem el, de összesen három kezelésre volt szükség és a tüneteim elmúltak, és később se tértek vissza. Akkoriban nem igazán sportoltam, most azonban úgy alakult az életem, hogy 53 éves fejjel belevágtam a futásba. Valószínűleg túl nagy intenzitással vetettem bele magamat a sportos életformába, ráadásul nem is szabályszerűen (a bemelegítések és nyújtások rendre elmaradtak), így azt vettem észre, hogy újra érzem a derekamat. Emellett megterhelő fizikai munkát is végeztem, így nem csoda, hogy a fájdalom egyre erősebbé vált. Mire Péterhez eljutottam a derekam teljesen beállt és mozogni is alig tudtam. Nos, a cranio ismét segített! Már az első kezelés után nagymértékben csökkent a fájdalom. A negyedik kezelés után pedig ismét a régi voltam, azzal az újonnan nyert tapasztalattal, hogy a sport mellett a nyújtásra is oda kell figyelni!

Kislányom, Liza 5,5 éves, másfél évvel ezelőtt kezdett el dadogni. Akkor váltunk el az édesapjával és akkoriban kezdte el az új óvodát is. Mivel tudtuk, hogy érzelmileg ez egy igen megterhelő időszak lehet számára rendszeresen jártunk vele pszichológushoz, illetve a beszédhiba miatt logopédushoz is, de sajnos semmi jelentős változás nem történt. A dadogás mellett Liza zárkózottá is vált, nem szívesen beszélt senkivel, jól láthatóan zavarta a dadogás. Feszült lett, társaival agresszív, gyakran törtek ki rajta dührohamok, alig ismertünk rá. Mindemellett éjszakánként a fogát is csikorgatta. Végső elkeseredésemben kerestem fel vele Pétert. Liza az első kezelésen csak úgy volt hajlandó felfeküdni a kezelőágyra, hogy én is odaültem mellé, és közben könyvből meséltem neki. A második kezelés után Liza néha már nem dadogva kezdte a mondatokat. A harmadik kezelés után otthon naponta kérdezgette mikor jöhet már megint a "Peti bácsihoz". A negyedik kezelés után már az óvónők is örömmel újságolták, hogy Liza nyitottabb lett, többet játszik a társaival és kevesebbet dühöng, sokkal felszabadultabb és jóval kevesebbet dadog. Én magam is boldogan tapasztaltam, hogy Liza jelentősen kevesebbet dadog, és mivel a dadogás miatti szorongás is múlóban volt, Liza zárkózottsága is oldódni kezdett, többet és felszabadultabban beszélt. Elmúltak nála a dührohamok is, mindemellett a rajzkészsége és a mozgása is rohamos fejlődésnek indult. Nem utolsó sorban megszűntek az éjszakai fogcsikorgatások is. Hihetetlennek tűnik, de hat kezelés után a másfél éve tartó dadogás teljesen megszűnt! Lizát mintha kicserélték volna, újra vidám, kiegyensúlyozott, csacsogós kislány. Én pedig egy végtelenül hálás, boldog anyuka vagyok. Köszönöm!

2014 novemberében szívbillentyű és epekő műtéten estem át, a kettőt egyszerre egy időpontban 5 órás altatás alatt végezték. A műtét másnapján homályosan láttam, egyik szemüvegem sem volt jó, amire azt mondták el fog múlni, az altatás utóhatása. Sajnos nem múlt el, kiderült látótér kiesésem lett, az orvosok nem tudtak segíteni. A feleségem az interneten talált rá a craniosacralis terápiára és Péterre. Az első kezelés után megkönnyebbülten jöttem ki, sokkal könnyebbnek éreztem a lábaimat, szaporábban tudtam lépkedni az utcán. A 3. kezelés után már tisztábban láttam. A látásom ma már majdnem teljesen jó, már kocsit is vezetek kisebb utakon, ez nagy boldogság. Le sem tudom írni, milyen jó érzés, hogy nekiállok egy fűkaszát javítani és azt veszem észre, hogy készen van. Eddig nem tudtam megcsinálni, mert nem láttam az alkatrészeket. Köszönöm Péternek a saját és a családom nevében is, hogy visszaadta az életkedvemet azzal, hogy a látásom folyamatosan javult és a hitemet, hogy kitartással, kezelésekkel, elegendő folyadékkal egyre szebbnek láthatom a világot.

Kislányunk tartása 6-7 éves korára asszimetrikussá vált. Ezt már az óvodában is kiszűrték, és gyógytornát javasoltak neki. Petra nem igazán szeretett gyógytornára járni, és mi sem tapasztaltunk javulást, ellenben ahogy iskolába ment, a sok ülés még rontott is a helyzeten. Amikor elvittük Péterhez a jobb lapockája már látványosan feljebb volt, mint a bal, és már hátfájásról is panaszkodott. A gyógytornával ellenben a craniosacralis kezeléseket nagyon szerette és várta Petra, ilyenkor napokra észrevehetően kiegyensúlyozottabbá vált, a fájdalmai elmúltak és jobban is aludt. Az ötödik kezelés után az asszimetrikus tartás és a hátfájások is megszűntek, és az esti tusolás közben a legnagyobb örömmel tapasztalhattuk, hogy a lapockák is szemmel láthatóan ugyanazon magasságba kerültek. Mindannyian nagyon megnyugodtunk, és azóta tudjuk, hova kell fordulni, ha valami makacs probléma akadna az egészségünkkel.

Másfél éve átestem egy influenzán, ekkor kezdődött el a zúgni a jobb fülem. Eleinte azt hittem a náthától van, de nem akart elmúlni. Bár nem erősödött, azt nem mondhatnám, hogy az állandó zúgás, sípolás nem zavart. Különösen este készített ki, amikor minden elcsendesedett, akkor szinte pánikszerű tüneteket okozott. Számos orvos, kivizsgálás és gyógyszer után már természetgyógyásznál is jártam, de az sem hozott javulást. Ekkor következett – egy kis internetes kutatás után- a craniosacralis terápia. Eleinte az ellazuláson kívül nem tapasztaltam változást, de a harmadik kezelés közben a fülzúgás pár percre lehalkult, amit már eredménynek tartottam, hiszen az elmúlt másfél évben ilyet még nem tapasztaltam. Akkor úgy gondoltam, hátha a szervezetem jelez, hogy adjak még esélyt a módszernek. Az ötödik kezelés után 2 napig napközben már nem is hallottam a zúgást, csak az esti csendben tért vissza valamivel halkabban a megszokottnál. A hetedik kezelés után – hála Péternek!- a fülzúgásom teljesen megszűnt. A kezelés „mellékhatásaként” azóta jobban is alszom, kipihentebb, és a feleségem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb lettem.

Kisfiam Dani, egy szövődményekkel teli, veszélyeztetett terhességből született a 38. héten, 26 órás vajúdás után (vákuummal és könyökkel). Maga a szülés rémálom volt, és ezt valószínűleg Dani is így élte meg, legalábbis megkésett fejlődése, gyengébb idegrendszere erre utalt. Nagyon nyugtalanul aludt, éjszaka is sokat sírt, órákig kellett járkálni vele. Éber állapotban szinte alig evett, félálomban lehetett csak etetni. Csak ölben volt el, ahogy visszatettük a kiságyába ordított. Nyaki hypotóniáját 4 hónaposan vették észre. A mozgásfejlődése megkésett, nem fordult hasra, (ha a hasára tettük üvöltött), csak a bal kezét használta, nem emelte a fejét, a figyelmét tartósan nem kötötte le semmi. Teljesen elkeseredtünk, a neurológiától kezdve a Dévény-tornán át a konduktorig sok mindent kipróbáltunk (több-kevesebb eredménnyel), amikor Péterhez kerültünk craniosacralis kezelésre. Dani ekkor már 6 hónapos múlt. Jelenleg túl vagyunk 7 kezelésen és Dani állapota azóta sokat javult! A kezelések hatására hétről hétre tapasztalhattuk, hogy kisfiunk kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válik, figyelme tartósabb. Már önállóan fordul hasra, hosszabb ideig eljátszik hason fekve, szemmel láthatóan már nem kényelmetlen és nem fájdalmas számára ez a pozitúra. A kezeit is elkezdte felváltva használni. Kicsit már enni is jobban eszik, bár ezen még van mit javítani. Nagyon hálásak vagyunk Péternek, hogy visszaadta számunkra a hitet, hogy Dani hamarosan ugyanolyan egészséges kisfiú lesz, akár a többiek.