FEDEZZE FEL AZ EGÉSZSÉGES ÉLET ÖRÖMÉT 
CRANIOSACRALIS TERÁPIÁVAL!

Kisfiam Dani, egy szövődményekkel teli, veszélyeztetett terhességből született a 38. héten, 26 órás vajúdás után (vákuummal és könyökkel). Maga a szülés rémálom volt, és ezt valószínűleg Dani is így élte meg, legalábbis megkésett fejlődése, gyengébb idegrendszere erre utalt. Nagyon nyugtalanul aludt, éjszaka is sokat sírt, órákig kellett járkálni vele. Éber állapotban szinte alig evett, félálomban lehetett csak etetni. Csak ölben volt el, ahogy visszatettük a kiságyába ordított. Nyaki hypotóniáját 4 hónaposan vették észre. A mozgásfejlődése megkésett, nem fordult hasra, (ha a hasára tettük üvöltött), csak a bal kezét használta, nem emelte a fejét, a figyelmét tartósan nem kötötte le semmi. Teljesen elkeseredtünk, a neurológiától kezdve a Dévény-tornán át a konduktorig sok mindent kipróbáltunk (több-kevesebb eredménnyel), amikor Péterhez kerültünk craniosacralis kezelésre. Dani ekkor már 6 hónapos múlt. Jelenleg túl vagyunk 7 kezelésen és Dani állapota azóta sokat javult! A kezelések hatására hétről hétre tapasztalhattuk, hogy kisfiunk kiegyensúlyozottabbá, nyugodtabbá válik, figyelme tartósabb. Már önállóan fordul hasra, hosszabb ideig eljátszik hason fekve, szemmel láthatóan már nem kényelmetlen és nem fájdalmas számára ez a pozitúra. A kezeit is elkezdte felváltva használni. Kicsit már enni is jobban eszik, bár ezen még van mit javítani. Nagyon hálásak vagyunk Péternek, hogy visszaadta számunkra a hitet, hogy Dani hamarosan ugyanolyan egészséges kisfiú lesz, akár a többiek.

Másfél éve átestem egy influenzán, ekkor kezdődött el a zúgni a jobb fülem. Eleinte azt hittem a náthától van, de nem akart elmúlni. Bár nem erősödött, azt nem mondhatnám, hogy az állandó zúgás, sípolás nem zavart. Különösen este készített ki, amikor minden elcsendesedett, akkor szinte pánikszerű tüneteket okozott. Számos orvos, kivizsgálás és gyógyszer után már természetgyógyásznál is jártam, de az sem hozott javulást. Ekkor következett – egy kis internetes kutatás után- a craniosacralis terápia. Eleinte az ellazuláson kívül nem tapasztaltam változást, de a harmadik kezelés közben a fülzúgás pár percre lehalkult, amit már eredménynek tartottam, hiszen az elmúlt másfél évben ilyet még nem tapasztaltam. Akkor úgy gondoltam, hátha a szervezetem jelez, hogy adjak még esélyt a módszernek. Az ötödik kezelés után 2 napig napközben már nem is hallottam a zúgást, csak az esti csendben tért vissza valamivel halkabban a megszokottnál. A hetedik kezelés után – hála Péternek!- a fülzúgásom teljesen megszűnt. A kezelés „mellékhatásaként” azóta jobban is alszom, kipihentebb, és a feleségem szerint sokkal kiegyensúlyozottabb lettem.

Ezt a kezelést mindenkinek receptre kéne felírni!!!

Világéletemben aktív életet éltem és nagyon szerettem a tanítói munkámat, mely egyben a hivatásom volt, így a nyugdíjba vonulás ideje nagyon megviselt. Sajnos ezzel egyidejűleg 89 éves édesanyám is súlyos, ágyhoz kötött beteggé vált, akinek ápolását én vállaltam magamra. A gyerekeim már a maguk életét élték a fővárosban, a férjem pedig évekkel ezelőtt meghalt. Az ő elvesztésével kezdtem magamba fordulni, és depresszióssá válni, ám a fent említett körülmények miatt a helyzet egyre romlott. Édesanyám sajnos nem egy könnyű természet, akit a kiszolgáltatottság még keményebbé tett. Sokat ugráltatott, ridegen, szeretetlenül bánt velem. Úgy éreztem én mindent megteszek érte, amiért még egy "köszönöm"-öt se kapok. Voltak rossz és még rosszabb napjaim. Szedtem a nyugtatót, amire a férjem elvesztésekor szoktam rá, de ettől csak eltompultnak és levertnek éreztem magamat. Egyedül a kis unokám tudott mosolyra fakasztani, ha nagy ritkán látogatóba jött hozzám. A craniosacralis terápiáról a lányom olvasott, és ő fizetett be az első kezelésre. Amikor elmeséltem Péternek az előzményeket, már akkor sírva fakadtam, amitől kicsit máris oldódni kezdett bennem a feszültség. A kezelés nagyon kellemes és megnyugtató volt, ahogy Péter személyisége is. A végén valahogy könnyebbek éreztem magamat. A második kezelésnél már el is aludtam, és a végére ólmos fáradtságot éreztem a tagjaimban, mintha egész nap tornáztam volna. A változás lassú volt és fokozatos, de azt tudom, hogy a hatodik kezelésre (ami az unokám születésnapjára esett) már egész vidáman mentem el, egy, az eddigieknél sokkal jobb héttel a hátam mögött. Az unokám még meg is jegyezte, hogy „milyen jó mama, hogy mostanában ilyen sokat mosolyogsz”. A hetedik kezelésnél már arról számolhattam be Péternek, hogy milyen érdekes, hogy ahogy én egyre jobban érzem magam és változom, úgy változik velem együtt édesanyám is. Időnként váratlanul megölel és jóval kedvesebbnek, hálásabbnak tűnik. Így már az ápolása sem olyan nyomasztó teher. A nyolcadik kezelés után újra felvettem a kapcsolatot a régi barátnőkkel, akikkel kávézóba, kis kiruccanásokra járunk, és úgy éreztem újra van miért élnem. Időközben a kezelés hatására a nyugtatóból már sokkal kevesebbet szedtem, az orvosommal egyeztetve elkezdtük még jobban csökkenteni az adagot, mígnem végül teljesen el is tudtam hagyni. Ezúton szeretném megköszönni Péternek, és ennek a csodálatos módszernek, hogy újra tudok örülni az életnek.

37 éves vagyok két gyermek édesanyja. Férjemmel együtt boldog és rendezett családi körülmények közt éljük mindennapjainkat. Édesanyám migrénes fejfájásban szenved harminc éve. Lány testvérem és én is sokat szenvedtünk iskolás korunk óta migrénben. Mivel családban marad, az öröklődésre fogták az orvosok és én is a helyzetet. Rengeteg kipróbált fejfájás csillapító tabletta, ct vizsgálat, értágító kúra és kipróbált masszázsfajta van a hátam mögött. Óvónőként dolgozom és a migrén annyira elhatalmasodott rajtam, hogy többször előfordult, hogy 25 gyereket kellett kollégámra bízni, hogy hazamenjek a zsivajból a sötétbe, csöndbe. Ilyenkor hányás utáni alvás segített csak. Kb. 20 évnyi szenvedés után a egy ismerősöm megosztott egy cikket a cranioról és a migrénről. Ahogy elolvastam, azt gondoltam a szokásos havi masszázs helyett beiktatok egy kezelést próbaképpen. Alig vártam az első kezelést. Izgultam hogy mi vár rám, de bizakodtam. A kezelés nagyon fura érzés volt. Simogatáshoz hasonlítanám, de ennél sokkal többről van szó. A tarkómban végig fájást-nyomást éreztem, de elviselhető volt. Bizsergést éreztem végig ami nagyon jól esett. Az első kezelés másnapján rossz volt a közérzetem. Hányinger, erős migrén, szédülés, indokolatlan vérzés. Megijedtem, de betartottam Péter utasításait és vártam a következő kezelést. A 2. és 3. alkalom hasonló volt az elsőhöz de rosszullét nem követte. A negyedik alkalommal a kezelés alatti nyomás megszűnt, nagyon jól éreztem magam.A kezelés időtartama kb két hónapra volt tehető. Ezalatt migrén nem fordult elő és tablettát sem kellett beszednem. Teljesen megváltozott a közérzetem. Nem arra figyelek hogy mindig legyen nálam fejfájás csillapító, nem kell programot lemondani miattam a rosszullétek miatt. A migrén teljesen elmúlt és két hónapja nem vettem be fájdalom csillapítót. Az időjárás változást észre sem veszem. Nagyon köszönöm Péternek a kezelést. Hálás vagyok hogy nyugodtan élhetem mindennapjaimat.

2014 novemberében szívbillentyű és epekő műtéten estem át, a kettőt egyszerre egy időpontban 5 órás altatás alatt végezték. A műtét másnapján homályosan láttam, egyik szemüvegem sem volt jó, amire azt mondták el fog múlni, az altatás utóhatása. Sajnos nem múlt el, kiderült látótér kiesésem lett, az orvosok nem tudtak segíteni. A feleségem az interneten talált rá a craniosacralis terápiára és Péterre. Az első kezelés után megkönnyebbülten jöttem ki, sokkal könnyebbnek éreztem a lábaimat, szaporábban tudtam lépkedni az utcán. A 3. kezelés után már tisztábban láttam. A látásom ma már majdnem teljesen jó, már kocsit is vezetek kisebb utakon, ez nagy boldogság. Le sem tudom írni, milyen jó érzés, hogy nekiállok egy fűkaszát javítani és azt veszem észre, hogy készen van. Eddig nem tudtam megcsinálni, mert nem láttam az alkatrészeket. Köszönöm Péternek a saját és a családom nevében is, hogy visszaadta az életkedvemet azzal, hogy a látásom folyamatosan javult és a hitemet, hogy kitartással, kezelésekkel, elegendő folyadékkal egyre szebbnek láthatom a világot.

Nem voltam jó állapotban, amikor Péterhez kerültem, se testileg, se lelkileg. Miután az egyetlen lányom fél éve külföldre költözött, depressziós lettem, üresnek éreztem magamat, nem volt erőm és kedvem semmihez. A férjemmel való kapcsolatom sem alakult jól, bár ő próbált támogatni ebben a helyzetben, sokat veszekedtünk, mert nem tudta tovább nézni, ahogy szerinte elhagyom magamat. Emellett erős hátfájás kínzott, egymás után kapkodtam be a gyógyszereket. Már az első craniosacralis kezelés olyan mély ellazulást és megnyugvást hozott, hogy mosolyogva keltem fel az ágyról. Úgy éreztem, mintha a láthatatlan hevederek, amik eddig összenyomtak, kioldódtak volna. A depresszió és az üresség érzése elmúlt és később sem jött vissza. Valahogy más szemmel kezdtem látni a jövőt, és az életem a lányom nélkül sem tűnt már olyan céltalannak. Tovább jártam Péterhez, heti rendszerességgel; míg a negyedik kezelés után a hátfájás is megszűnt. Az ötödik kezelés után a férjemmel való kapcsolatom is javulni kezdett, amiben biztosan szerepe volt annak is, hogy a testem és lelkem újra harmóniába került. Köszönöm Péter!

Azt szokták mondani, hogy három a magyar igazság. Mennyire igazuk van! A mai volt a harmadik alkalom Péterrel, és ez nagy változást hozott! Az előző alkalmak is hoztak érezhető változásokat (kezdve az izomlázzal...), de minden eltörpül a mai tapasztalataim mellett. Szédítő volt! Szó szerint... :D De csak azért, mert annyi teher szakadt le rólam. Hazafelé menet egy megújult világot nézegettem magam körül, arról nem is beszélve, hogy sokkal könnyebben álltam fel a buszon is, mint hónapok óta bármikor. Önnek, aki ezt olvassa, van két jó tanácsom: 1. Ne halogassa a döntést, ha már rátalált erre az oldalra! A fizikai problémák, sajnos, nem fognak maguktól rendbejönni (sajnos, saját tapasztalat...). 2. Lehet, hogy első alkalommal még nem fog radikális javulást tapasztalni... Ne adja fel, tartson ki!

Másfél éve az építkezés során kissé megerőltettem magamat, akkor kezdett el fájni a derekam, ami a gyógyszerek és fizioterápia ellenére sem akart elmúlni. Ráadásul a fájdalom többnyire csak éjszakánként jött elő, de akkor sokszor aludni se tudtam tőle. A kivizsgálás nem mutatott ki semmi komolyat és az orvosok is a tanácstalanok voltak, így jutottam el végül craniosacralis terápiára. A módszerről a feleségem hallott a tévében, és ő volt az, aki első alkalommal elkísért, mert én bizony, eléggé szkeptikus voltam. Az első kezelésnél csak azt tapasztaltam, hogy kellemesen ellazulok, és a következő napokban kevésbé voltam stresszes. (Vállalkozóként nagyon sokat dolgozom). A második kezelés már enyhítette a fájdalmakat, a negyedik pedig meg is szüntette. A negyedik kezelés utáni éjszaka már úgy aludtam, mint a mormota. Ekkor történt, hogy a titkárnőm reggel felhívott telefonon, hogy nincs-e valami baj, mert máskor ilyenkor már rég bent szoktam lenni az irodában. Bevallom, aznap elaludtam. A legnagyobb örömömre nem ébresztett fel semmi fájdalom vagy kényelmetlenség. Köszönöm Péter, hogy ez azóta is így van!

Hét éves kisfiam, Marci éjszakánként csikorgatta a fogait. Ez már önmagában is aggodalomra adott okot, hiszen féltettem a fogai és a rágóizmai, ízületei épségét, de a csikorgatáshoz megváltozott viselkedés is párosult. Az én addig kiegyensúlyozott kisfiam szorongóvá vált és az iskolában is agresszívabb lett, időnként dühkitörései voltak. Marcit elvittem fogorvoshoz és pszichológushoz is, de érdemi javulás sajnos nem mutatkozott. A craniosacralis terápiát egy barátnőm ajánlotta, és elég hosszasan kellett győzködnie, hogy higgyem el, működik, mivel orvos családban nőttem fel, és nálunk nem volt kérdés, hogy az akadémikus orvosláson kívül minden más „hókuszpókusz”. Ennek ellenére adtam egy esélyt a dolognak, és nagyon boldog voltam, amikor már a második kezelés után megszűnt a fogcsikorgatás, majd az ötödik után a szorongás és az agresszív viselkedés is. Péternek nemcsak a fiam egészségéért vagyok hálás, de azért is, mert egy egészen új világot nyitott meg előttem.