Ha nem jön a baba - Mi az a PCOS?

Mi az a PCOS?

A PCOS (policisztás ovárium szindróma) olyan hormonális zavar, melyet főleg a fogamzókorú nőknél diagnosztizálnak. Tünetei igen változatosak, így nem is mindig figyelünk fel rá. Sok nő csak akkor jut el orvoshoz, illetve a diagnózisig, amikor hónapokig vagy évekig tartó próbálkozás ellenére sem esik teherbe.

A PCOS legszembetűnőbb tünetei a férfihormon túlsúllyal együtt járó hasra hízás, az eredménytelen fogyókúra, az erőteljes szőrösödés, a pattanások megjelenése, a hajhullás; ugyanakkor a külső, esztétikai problémákon túl sajnos komolyabb tünetek is jellemzik. A menstruációs zavarok és magasabb inzulinszint mellett a betegség tipikus velejárója a meddőség.

A betegség eredményeképp a petefészkeken egy vastag, kéregszerű bevonat képződik, mely megakadályozza az érett pete kilökődését, a tüszőrepedést, valamint a megtermékenyülést.

Stressz és termékenység

A stressznek és a szorongásnak fontos szerepe lehet abban, hogy nem jön létre a kívánt terhesség. A statisztikák szerint a tartós stresszt átélt nőknek 45%-kal kisebb esélye van a teherbeesésre.

A hormonok számtalan okokból kifolyólag nagyon könnyen kibillenhetnek az egyensúlyi állapotukból - ezek egyike a stressz.

Stresszhelyzetben ugyanis a szimpatikus idegrendszer veszi át az irányítást és aktiválja a stresszhormonok (adrenalin, kortizol) felszabadulását. Ilyenkor izmaink megfeszülnek, vérnyomásunk és pulzusunk megemelkedik, idegrendszerünk és testünk pedig a “fight or flight” állapotába kerül, vagyis felkészül a harcra vagy a menekülésre. 

A veszély elhárulásával, a nyugalmi időszakban újra a paraszimpatikus idegrendszer veszi át a vezetést, testünk pedig visszabillen a normális, nyugalmi állapotába.
A paraszimpatikus állapot lehetővé teszi pihenést és reprodukciót, míg a szimpatikus állapotban, a harcra és a túlélésre összpontosítunk, testünknek nem az a legfőbb feladata, hogy megtermékenyüléssel foglalkozzon, és nem termel elegendő nemi hormont.

A craniosacralis terápia segíthet visszalendülni szervezetünknek a paraszimpatikus „üzemmódba”.

Craniosacralis terápiával a babáért

A fogamzás és a babavárás időszakához stresszmentes környezetre van szükségünk.

Ha nyugodtak vagyunk, azzal jeleket küldünk a méhünknek, hogy megfelelő az időzítés a fogamzás, a terhesség, a szülés, a szoptatás és a gyermek biztonságos környezetben való fogadása alkalmából.

A craniosacralis terápia koncentrált figyelmet nyújt a medence, a csípő és a keresztcsont számára, és segít helyreállítani az egyensúlyt ezeken a területeken.

Túl azon, hogy hatékonyan csökkenti a stresszt, közvetlen fiziológiai hatásokkal is bír. Ez a gyengéd módszer elősegíti a kismedencei szervek keringésének fokozását és a feszes izmok, inak és szalagok, valamint a test minden szövetét – köztük a kismedencei szerveket is - behálózó kötőszövetek felszabadítását. 

A hormonális problémákkal testünk a valódi szükségleteinkről és mély, rejtett igazságokról üzen számunkra. Ezeknek az üzeneteknek a tiszteletben tartása újra összekapcsol bennünket saját női énünkkel.

A megfejtésükben pedig a craniosacralis terápia segíthet, ahol ellazult állapotban, szavak nélkül adhatjuk át magunkat a ránk törő érzéseinknek, gondolatainknak, miközben a kezelések során agyunk megkeresi a problémák forrását, testünk pedig feloldja a szöveteinkben elraktározott lelki-érzelmi-pszichikai blokkokat.