Adventi bakancslista helyett

Nagy divat mostanában adventi bakancslistákat írni, talán mert érezzük, hogy a karácsonyvárás lényege már rég átértelmeződött, és kellemes izgalom helyett csak stressz és kapkodás fűződik hozzá.

Így aztán - próbálván szabadulni a nyomás alól - írogatjuk a magunk listáit; mézeskalácssütéssel, grincsfakészítéssel, vagy az adventi vásárok forgatagával.

Az adventi bakancslisták népszerűsége is azt sugallja, hogy egyre többen vagyunk, akik nem kérünk a karácsonyi őrületből, és arra vágyunk, hogy az advent valóban arról szóljon, amiről szólnia kell: a meghittségről, belső békéről és a várakozásról.

Arról, hogy egy kicsit megállunk, harmóniába kerülünk önmagunkkal és környezetünkkel. Hogy az év legsötétebb, mégis legszebb hónapjában is megtaláljuk az egyszerű örömöket, melyek mellett a mindennapokban olyan könnyedén megyünk el.

Egy forró csoki melletti társasjáték a gyerekekkel, egy romantikus karácsonyi film a párunkkal a popcornnal beterített pléd alatt, egy délután egy jó könyvvel.

Vagyis a hosszú téli éjszakák után beengedni az életünkbe a fényt.

Miről szólnak az adventi gyertyák?    

Az adventi koszorún hétről hétre meggyújtott lila és rózsaszín gyertyák a lelki megtisztulást szimbolizálják. Az első gyertya a hit gyertyája, a második a remény gyertyája, a harmadik, színben eltérő gyertya az örömé, míg a negyedik a szereteté.

A táncoló gyertyafény egy bögre forró fűszeres tea mellett segít lecsendesíteni az elménket, megnyugtatni lelkünket és elrendezni gondolatainkat. Így év végén jó egy kicsit befelé fordulni, odafigyelni önmagunkra. Hol tart az életünk, milyen irányba halad, és jó-e ez nekünk.

A csendben meghallhatjuk saját belső hangunkat, amire a rohanó hétköznapokban csak ritkán figyelünk oda. Átgondolhatjuk és értékelhetjük az elmúlt évünket, mit sikerült megvalósítanunk, mit csináltunk jól és mit kellene helyrehoznunk. A jövőre vonatkozóan pedig azt, hogy mire is vágyunk és mit is érzünk valójában, mit szeretnénk elérni, mitől félünk, mi az, ami fájdalmas számunkra. Sorra vehetjük, mik azok a dolgok vagy kapcsolatok, amelyeknek már nincs helye az életünkben, mert korlátoznak vagy lehúznak minket.

Viszlát tökéletes karácsony!

Az ünnepi készülődés kapcsán is azt is érdemes végiggondolni, hogy vajon tőlünk mit várnak el szeretteink. Tényleg kell 4 féle sütemény, és nem várhat az a függönymosás? Biztos, hogy mindenkinek ajándékot kell vennünk, vagy elég helyette egy kedves gesztus, vagy egy általunk készített apróság?

Nem kell beleszakadnunk a teendőkbe és kipipálni mindent a „to do” listánkon. Vizsgáljuk felül az önmagunkkal szemben támasztott elvárásokat, mennyire fontosak és reálisak, és engedjük el a lényegteleneket. Intsünk búcsút a hópelyhekkel, magyal ágakkal és angyalokkal keretezett tökéletes karácsony illúziójának!

Örüljünk annak, ha „csak” elég jó lesz. Ehhez pedig annyi kell, hogy mi is jól érezzük magunkat.

Ha úgy érezzük, hogy az ünnepek előtt túl nagy nyomás nehezedik ránk, és nem tudunk megküzdeni a stresszel, segítségül hívhatjuk a craniosacralis terápiát is.