Bejelentkezés
+36.20.443.8822
Cím
1126 Budapest,
Brassai Sámuel u. 4.
Az
egészséges
élet öröme.
Menü

DE MI LESZ, HA…?

2020.03.28
Hogyan hagyjuk abba az aggodalmaskodást?

A koronavírus lelki egészségünk szempontjából is komoly megpróbáltatást jelent.

Vannak, akik számára a magány és az elszigeteltség jelent problémát, mások a betegségtől való félelem, szeretteik egészsége, munkájuk elvesztése, és az egzisztenciális bizonytalanság miatt aggódnak.

A jelen helyzetben tapasztalt szorongás és aggodalmaskodás sajnos indokolt és természetes, ugyanakkor ne engedjük, hogy teljesen átvegye felettünk a hatalmat!

Adunk pár tippet, hogyan küzdhetünk ellene!

 

Határozzunk meg egy napi aggodalom időszakot!

Az állandó szorongás és stressz mellett nehéz lehet ellátnunk napi feladatainkat, mert elvonja figyelmünket a munkától, a gyerekekkel való tanulástól, vagy a háztartástól. A szorongató gondolatoktól néha lehetetlen megszabadulni, de segíthet az aggodalmaskodás elhalasztásának stratégiája. Aggódhatunk, csak nem bármikor!

Ehhez hozzunk létre egy  meghatározott intervallumban egy „aggódási periódust”.  Ennek az időpontnak minden nap azonosnak kell lennie; mondjuk minden reggel 6.00 óra és 6.20 között. Ez az az időszak, amikor megengedhetjük magunknak, hogy szabadon aggódjunk, és végig futtassuk az összes lehetőséget és nyomasztó gondolatot, ami csak eszünkbe jut. Ám, ha lejárt az időnk már ne foglalkozzunk ezekkel a gondolatokkal, a nap hátralevő része legyen gondtalan.

 

Jegyezzük le a félelmeinket!

Ha a nap folyamán bármely nyugtalanító gondolat merülne fel bennünk, akkor jegyezzük le őket, és emlékeztessük magunkat rá, hogy ezekkel majd később foglalkozunk.

Ha meg tudjuk fogalmazni, és fel tudjuk írni, hogy pontosan mi miatt aggódunk, az máris enyhíti a szorongást, mivel a fejünkben levő probléma elvonja a figyelmet az érzéseinktől.

 

Az aggodalmaskodási időszak alatt vegyük át az aggodalomlistát!

Ha a leírt gondolatok továbbra is zavarnak minket, akkor aggódjunk miattuk, de csakis ebben az időintervallumban. Ahogy napról napra megvizsgáljuk a problémát, gyakran könnyebb lesz konstruktívabb megoldást találni, és egyre nyugodtabb, optimistább szemszögből tekinteni rá. Félelmeink ereje gyengülni kezd, és aggodalmaink már nem tűnnek olyan riasztónak. Ha ez így történik, egyre rövidíthetünk az aggodalmaskodási időszakon és élvezhetjük a nap további részét.

 

Tegyünk különbséget megoldható és megoldhatatlan gondok között!

A megoldható problémák azok, amelyekkel kapcsolatban azonnal tudunk intézkedni. Például felhívni a bankot fizetésképtelenség esetén, vagy megszervezni a 150 km-re élő idős szüleink ellátását. A megoldhatatlan gondok - mi lesz, ha mi is elveszítjük a munkánkat - azok, amelyekre nincs ráhatásunk, ezért feleslegesen aggódunk miattuk.

 

Tervezzünk, ötleteljünk!

Ha az aggodalmunk megoldható, elkezdhetünk listát készíteni a lehetséges megoldásokról. Vegyük végig a lehetőségeket és azokra összpontosítsunk, amelyeken a körülményektől függetlenül is tudunk változtatni. Miután ezeket kiértékeltük, készítsünk cselekvési tervet, és ha van rá lehetőség, máris elkezdhetünk ténylegesen tenni valamit, hogy megnyugodjunk.

Ha nincs, tegyük félre és ne térjünk újra és újra vissza hozzá, amíg a körülmények ezt meg nem engedik.

Ha aggodalmunk tárgya jelen körülmények között nem megoldható, fogadjuk el a bizonytalanságot. Hiába vesszük át fejben az összes lehetséges forgatókönyvet, hiába szeretnénk elkerülni a kellemetlen meglepetéseket, és kontrollálni a jövőt, az akkor sem lesz kiszámíthatóbb. Maradjunk a jelenben!

 

Beszéljünk a problémáinkról!

A szorongás sokszor megfoghatatlan, de ha megfogalmazzuk és kimondjuk, hogy mi az, amitől félünk, az számunkra is segít megérteni, és a helyzet máris kevésbé tűnik veszélyesnek. Ezért jó, ha van egy megbízható barát, vagy családtag, aki ilyenkor meghallgat minket, anélkül, hogy bírálna vagy kritizálna minket. Ha a félelmeink megalapozatlanok, akkor sokszor elég kimondani őket, hogy ezt mi is belássuk. Ha pedig indokoltak, akkor másokkal való beszélgetés olyan megoldásokat szülhet, amire mi magunk nem is gondoltunk volna.