Családok karanténban

Volt már olyan a történelem során, hogy a világ kifordul a megszokott kerékvágásból, és biztonságérzetünk is alaposan megrendül, de akkor ott voltak nekünk a kapcsolataink; a család, a barátok, a szomszédok. Most viszont mindannyian egyedül maradtunk a félelmeinkkel, elszigetelve, magányosan - mondja Dr Máté Gábor magyar származású kanadai pszichoterapeuta-író, a stresszbetegségek elismert kutatója.

Mivel az ember társas lény, és fontos számára a fizikai közelség és kontaktus, a jelen helyzet már önmagában is feszültséget és szorongást kelt. A koronavírus okozta szorongás  egyik fő indítéka, hogy úgy érezzük, nem tudjuk kontrollálni a helyzetet. Aggódhatunk szüleink, idősebb szeretteink, a munkánk és a jövőnk miatt, s mindezt tetézi a bizonytalanság; nem tudjuk meddig tart ez az állapot, milyen intézkedések születnek, hogy fognak érinteni bennünket, és hosszú távon milyen következményekkel kell majd szembe néznünk.

Túlélési stratégia

A helyzethez való alkalmazkodás nemcsak önfegyelmet, de rugalmasságot és kreativitást is követel. Jó, ha ismerjük azokat a tevékenységeket, amelyek az eddigiekben is segítettek minket megküzdeni a stresszel - legyen az sport, relaxáció, jóga, olvasás, sorozatnézés vagy egy hosszabb baráti beszélgetés. Ha nincs bevált receptünk, itt az ideje megkeresni ezeket!

Próbáljuk meg egy kis kreativitással kihozni a helyzetből azt, amit lehet; felkutatni az online tér kínálta programokat (online színházi előadás, koncert, múzeum, baráti videochatelések stb.) és élni mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket a szabályok még megengednek.

Keressük meg minden nap, azokat a szabadidős tevékenységeket, amelyek feltöltenek és örömet szereznek.

Gyerekkel a karanténban

Mivel a gyerekek igen kifinomultan érzékelik a szüleik stresszreakcióit, a szorongás és aggodalom érzésétől őket sem tudjuk teljesen megkímélni.

Épp ezért elengedhetetlen, hogy a gyermekek életkorához igazodva elmagyarázzuk nekik ezt az új helyzetet, és megbeszéljük velük, hogy mit tesz lehetővé és mit nem.

Egy állandó napi rutin kialakítása segíthet megteremteni a számukra szükséges stabilitást, különösen az óvodások, iskolások esetében fontos, hogy próbáljunk betartani egy közösen lefektetett napi időbeosztást, amiben a tanulás, sport, pihenő és játékidő egyaránt szerepet kap.

A fix napirend  nemcsak keretet ad a napuknak, és segít jól gazdálkodni az idővel, de ha a gyerekek pontosan ismerik a kötelességeiket, könnyebben meg is tudják valósítani azokat.

Fontos, hogy fogadjuk el az érzéseinket, amiket átélünk és próbáljuk megérteni, miért érezzük őket. A kiadott düh mögött pl. gyakran félelem lapul, a veszekedés pedig átragad a gyerekekre is, ezért próbáljuk kerülni ezt. Ha szorongunk, akkor szorongjunk, éljük meg, és ne próbáljuk meg másként kifejezni magunkból. Éppígy a gyerekek által kiadott érzéseket se vegyük személyes támadásnak, fogadjuk el, hogy ingerültek, hisztisek, frusztráltak.

Ebben a helyzetben lelki és szellemi egészségük szempontjából különösen fontos lehet számukra a szabad játék, ahol a saját érdeklődésük és ízlésük alapján eldönthetik, mit és hogyan akarnak játszani, mikor akarják elkezdeni és befejezni. Az önfeledt játék jelentősen csökkenti a stresszt és megkönnyíti a tanulást is. Lehetővé teszi számukra az irányítás és a függetlenség megélést, és segít, hogy jól érezzék magukat.

Az sem baj, ha időnként unatkoznak, ilyenkor hagyjuk őket unatkozni is. Az unalom serkenti a kreativitást.