Csak semmi pánik!
A szerencsések ennyivel meg is ússzák, másoknál viszont a rohamszerű rosszullétek megismétlődnek, és az epizódok egyre gyakoribbá válnak.
Innentől fogva, a pánikbeteg folyamatos szorongásban és kiszolgáltatottságban él.
Bár a pánikroham csak 5-30 perc, az élmény hatása tartós nyomot hagy, és az újabb rohamoktól való aggodalmaskodás, intenzív félelem komoly zavarokat okozhat a mindennapi életben, és károsan befolyásolhatja a betegek önbizalmát és énképét.
Mivel az érintett úgy érezi, hogy a váratlanul kialakuló rohamok felett nincs hatalma, az életét igyekszik elkerülő stratégia szerint berendezni.
Ritkábban jár el otthonról, kapcsolatai leépülnek, esetleg a munkáját se tudja ellátni.
A rohamoktól való félelem következtében kialakulhat a pánikrohamnál enyhébb, de folyamatosan fennálló generalizált szorongás, esetleg fóbia vagy depresszió.
A pánikroham gyakorlatilag bárhol és bármikor a betegre törhet; társaságban, vagy ha egyedül van, otthonában, munkahelyen, a metrón utazva, sőt akár álmából is felkeltheti. A visszatérő rohamok esetében azonban minden esetben kell lennie egy kiváltó triggernek ,melynek felkutatása sokat segíthet a betegség kezelésében.
Ez lehet külső hatás (esemény, szituáció), vagy belső tényező (emlékeztető inger).
A pánikroham tünetei
Fizikai tünetek:
- Légzési nehézségek
- Mellkasi fájdalmak, szorító érzés
- Izzadás, remegés, szédülés, zsibbadás
- Szívdobogás
- Hányinger
- Ájulásérzés
- Látászavar
Pszichés tünetek:
- Félelem a kontroll elvesztésétől
- Csapdába esettség érzése
- Tehetetlenség érzése
- Kényszeres gondolatok
Mi van a félelem mögött?
Minden szorongás mögött a félelemre adott természetes reakciónk áll. A stressz és a félelem az életünk része, mindannyian megtapasztaljuk, hisz egy veszélyes szituációban a stresszhormonok termelésével ez készíti fel testünket a harcra vagy a menekülésre.
Ugyanakkor a tartós félelem és szorongás állapotában agyunk akkor is veszélyt szimatol, amikor erről szó sincs, ez pedig már egészségünkre is káros, nem beszélve arról, hogy egész életünket lebénítja.
Bár vannak velünk született, ösztönös félelmek, de alapjában a félelem egy tanult viselkedés, melyet szüleink mintája, nevelése vagy saját tapasztalataink alapján alakítunk ki. Ha megértjük és elfogadjuk félelmeinket, az segít felszabadulni alóluk és képesek leszünk legyőzni őket.
A pánikbetegség eredetét nem mindig egyszerű megtalálni, hisz visszanyúlhat a kisgyermekkorig vagy egészen a magzati létig.
A craniosacralis terápiában az a csodálatos, hogy agyunknak nem is feltétlen kell megtalálni, honnan ered, mert testünk úgyis pontosan tudja.
Egy olyan lelki vagy fizikai trauma esetén, amikor nincs lehetőségünk a velük járó intenzív érzések kifejezésére, azok traumatikus emlékként bevésődnek sejtjeink memóriájába és ún. energiacisztákat alakítanak ki, melyek később blokkolják testünk megfelelő működését.
A craniosacralis terápia alapját képező Somato Emotional Release (SER) finom érintésekkel képes ezeket az elraktározott lelki-érzelmi-pszichikai blokkokat megkeresve megszabadítani minket a stressztől, és beindítva testünk öngyógyító folyamatait, visszaadni annak harmonikus működését.