Blog

A negyedik X-ben járva kiléptem a komfortzónámból, család és munka mellett beiratkoztam az egyetemre. Nagy fába vágtam a fejszémet, az első év nagyon keserves volt. A gerincproblémám felerősödött, a jobb oldalamon már nem mertem feküdni, mert sűrűn „kiakadt” a lapockám és ilyenkor mozdulni nem tudtam. A korlátaimat feszegettem, a párkapcsolatom romokban, képtelen voltam egyszerre megfelelni a családom, a főnököm és a tanáraim elvárásainak. Az első félévet a barátnőm által összeállított - idegrendszert erősítő - gyógynövény és vitaminkúrával vészeltem át. A második félévben egyetemi csoporttársam tanácsára elhatároztam, hogy keressek egy craniosacralis terapeutát. Gábriel Orsolya honlapjáról keresgélve választottam Pétert. Az első néhány kezelés után először a testem könnyebbült meg, kevésbé viselt meg a folyamatos számítógép előtti görnyedés. A jobb oldalamon fekve csak a egy apró roppanás emlékeztet a korábbi problémámra. A terápia hatására fokozódott a koncentráló képességem. A racionális gondolkodásom mellett felerősödött az intuitív, kreatív készségem, melynek segítségével sikerült a megfelelő tanulási módszert kiválasztanom a vizsgákra való felkészülés során. A magolást félretéve, a klasszikus jegyzetből és tankönyvből történő értő olvasás mellett, színes filctollal a fél szobát beterítő csomagolópapíron elmetérképet készítettem a tananyagról. A harmadik és negyedik félévben már nem volt utóvizsgám. A munkahelyemen folyamatosan bővült a munkaköröm, a feladat bár embert próbáló, mégsem roppantam össze a súlya alatt. A terápia részeként Péter által alkalmazott Somato Emotional Release (SER) „találkozás volt önmagammal”. Így utólag bevallom, nem mindig élveztem a „saját társaságomat”, fájdalmas volt szembesülni azzal, honnan erednek a problémák, amik kimozdítottak a lelki egyensúlyomból. Amit tanultam Pétertől oly sok más mellett: „Sosem késő változtatni és mindegy milyen irányba, csak ne tocsogj benne”. Köszönöm Péter, hogy fogtad a kezem a céljaim felé vezető úton, amikor a legnagyobb szükségem volt rá.

A 46 éves férjem nagy focirajongó, és nem csak a tv előtt űzi ezt a sportot: hetente kétszer focizni jár a barátaival. Pár hete edzés közben "leragadt" a lába, és innentől elkezdett fájni a jobb térde. Mivel semmiféle csodakenőcstől nem javult, javasoltam neki a craniosacralis terápiát, ami egy barátnőmnél remekül bevált. Ő először hallani se akart róla, mivel mániákusan tart mindenféle "hókuszpókusztól", és álláspontja szerint aki nem orvos, az csak valami önjelölt kókler lehet, aki kizárólag a pénzre hajt. Miután az orvosi kezelés sem volt igazán eredményes, a gyógyszerektől pedig már a gyomra is kikészült, annyit elértem nála, hogy elolvassa Péter honlapját. Szerencsére az ő szakmai képesítései megnyugtatták és legyőzték legfőbb kételyeit, hogy amennyiben felkeresi őt, nem „sarlatánokhoz”, hanem megfelelően képzett szakember kezei közé kerül. Persze így is további heteket kellett várnunk, amíg rászánta magát, hogy bejelentkezzen, de akkor már sántítani is alig tudott a fájdalomtól. Az első kezelésre én is elkísértem. Érdekes volt végignézni, hogy morgolódva ment be, és derülten, bizakodva jött ki. A fájdalmai a következő napokban valamelyest csökkentek, és ez elég bizalmat adott neki Péter és a terápia iránt. Az állapota fokozatosan, kezelésről kezelésre javult, míg a negyedik után a térdfájdalom végleg megszűnt. Azóta a férjem nem morog, és újra lelkesen jár focizni. És én még azt se bánom, ha utána még megiszik egy sört a haverokkal. Mert azt mondta, hogy igazam volt, és azóta sokkal visszafogottabban nyilvánít véleményt az alternatív gyógymódokról. :) Köszönjük Péter!

Öt és fél éves kislányommal, Tamarával azért kerestük fel Pétert, mert óvoda után mindig ingerlékeny, agresszív volt, sokat hisztizett. Tami rajzolni se szeretett, és kizárólag fekete színű ceruzával volt hajlandó rajzolni, ami az iskolaelőkészítő foglalkozásokon is gondot jelentett. Kicsit izgultam, de Tami kifejezetten élvezte a kezeléseket, már az első alkalom után mosolyogva szállt le a kezelőágyról, azt mondta nagyon szépet álmodott, és a következő héten kiegyensúlyozottabbnak, nyugodtabbnak tűnt. A második kezelés után rajzolásnál elkezdett színeket is használni, illetve olyan dolgokat kezdett el rajzolni, amiket előtte soha (pl. embereket, állatokat). Az ötödik kezelés után a hisztik és a dühkitörések mennyisége is minimálisra csökkent. Jó szívvel ajánljuk mindenkinek Pétert és ezt a fantasztikus módszert!