A strúma és ami mögötte van
A pajzsmirigy elöl, a nyaki területen, az ádámcsutka alatt, a légcső előtt helyezkedik el, és két életfontosságú hormont termel, melyeknek az anyagcsere szabályozásában van elengedhetetlen szerepe.
Ennek a kis pillangó alakú szervnek a mérete nőknél max.18 cm3, férfiaknál 25 cm3. Betegség hatására azonban megnagyobbodik: ekkor beszélünk strúmáról (vagy golyváról).
A pajzsmirigyünk elégtelen (hipotireózis=pajzsmirigyalulműködés) vagy éppen fokozott működésének (hipertireózis=pajzsmirigytúlműködés) számos és igen változatos tünete lehet, de a mirigy méretének, tapintásának a megváltozása az egyik legbiztosabb jele a rendellenességnek.
A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy szabályozza, a TSH nevű hormon segítségével. Ha a mirigy nem termel elég hormont, a TSH szint megemelkedik, fokozott munkára serkentve a mirigyet, ellenkező esetben a TSH szint csökken; ilyenkor beszélhetünk pajzsmirigy túlműködésről.
A pajzsmirigyhormon előállításához a pajzsmirigynek jódra van szüksége, melyhez a táplálékkal jut hozzá, azt dolgozza át pajzsmirigyhormonná. A pajzsmirigy hormon felhasználását követően a jód egy része visszatér a pajzsmirigybe és ott további pajzsmirigyhormonná alakulva újrahasznosul.
Éppen ezért a pajzsmirigy megnagyobbodásának az esetek döntő többségében (90%-ban) a jódhiány az oka, pontosabban az, hogy a jódhiány miatti csökkenő hormontermelést a szervezet a pajzsmirigy méretének növelésével ellensúlyozza. A strúma világszerte gyakori betegség; s mivel hazánk nagy része is jódhiányos, a betegség előfordulása- az adott terület jódhiányának függvényében- 10-40 % között van.
Persze egyéb ok is állhat a pajzsmirigy megnagyobbodása mögött: pajzsmirigygyulladás, pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, továbbá jóindulatú pajzsmirigy göbök vagy – szerencsére ritkán – rosszindulatú daganatok.
A pajzsmirigy betegségek kialakulásában jelentős tényező lehet az öröklött hajlam, bizonyos autoimmun betegségek, sőt a fokozott stressz is.
A pajzsmirigy térfogata olyan mértékben megnőhet, hogy nyomást gyakorol a légcsőre és nyelőcsőre, ezzel nyelési és légzési panaszokat, illetve rekedtséget is okozva.
Mivel a pajzsmirigyhormonok az anyagcsere folyamatok fokozása mellett a központi idegrendszer működésében is jelentős szerepet töltenek be, a pajzsmirigy nem megfelelő működése az egész szervezetre, annak mind a testi, mind a lelki folyamataira kihat.
A craniosacralis terápia ilyen problémák esetén is segédkezet nyújthat.
A pajzsmirigy működését befolyásolhatják a nyaki területen összetapadt fasciák (kötőszövetek), például nyelési nehézséget okozva. De az intracranialis membránrendszer (a koponyán belüli fasciák-hártyák) feszessége is kihat a koponyán belüli szervek működésére, így pl. a hipofízisére is, amelynek jelentős szerepe van a szervezet hormonháztartásában.
A craniosacralis terápia oldja a test fascia rendszerének kóros feszültségét, ezáltal elősegíti immunrendszerünk megerősítését és beindítja testünk öngyógyító folyamatait.
