Az ADHD okai

Miért nem tud a gyerek megülni a fenekén?

Az elmúlt két évtizedben fokozatosan növekedett az ADHD-val diagnosztizált gyermekek száma.

Attention Deficit Hyperactivity Disorder (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) egy olyan neurológiai rendellenesség, melynek 3 vezető tünete a figyelemzavar, a hiperaktivitás, és az impulzivitás, de együtt járhat feledékenységgel, szétszórtásággal, nyugtalansággal, nyüzsgéssel és tanulási zavarokkal is.

 

Az ADHD-nak három típusát különböztetjük meg: a dominánsan hiperaktív, a dominánsan figyelemzavaros, illetve a kombinált változatot; ez utóbbi általában a leggyakoribb.

Az, hogy mi okozza pontosan az ADHD-t éppolyan vitatott kérdés a szakemberek körében, mint az, hogy valóban az érintettek száma növekszik, vagy csupán több diagnózis születik.

 

„Divatbetegség” vagy tényleg egyre több a problémás gyerek?

Az egyik ok, hogy ma már szinte mindenki ismer egy-egy ADHD-s gyereket, hogy ez a neurológiai rendellenesség mára már valóban közismerté vált, és a korábbi „vásott” kölyök jelzőt ez a hangzatos betűszó váltotta fel.

Mivel bevonult a köztudatba, az pedagógusok, pszichológusok is gyorsabban felismerik a tüneteket, megfelelő szakemberhez irányítva a gyerekeket.

Míg korábban ez tipikusan a fiúk betegsége volt, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a lányok esetében az ADHD egészen más, nehezebben felismerhető tüneteket okoz, így mára a velük kapcsolatos diagnózisok száma is megduplázódott.

Általánosságban elmondható, hogy a fiúk nagyobb valószínűséggel mutatnak hiperaktivitást és impulzivitást, míg a lányok hajlamosak figyelemzavarra.

 

Az ADHD egy komplex neurológiai rendellenesség, így a kialakulásához vezető okok is összetettek: részben genetikai, részben környezeti tényezők, valamint ezeknek a kölcsönhatása.

A jelenleg rendelkezésre álló becslések azt mutatják, hogy az ADHD kockázatának túlnyomó része genetikai, körülbelül 70-80%, míg a környezeti hatás mindössze 20-30%-ban felelős a tünetekért.

Ám az ADHD rohamos terjedését látva, a szakemberek számára valószínűnek tűnik, hogy a környezeti tényezők is fontos szerepet játszanak a növekedésben, mivel a genetika nem változik olyan gyorsan.

Vagyis elmondhatjuk, hogy napjaink életmódja sajnos valóban kedvező táptalajt nyújt ezen rendellenesség kialakulásához.

 

ADHD a családon belül

Amikor kiderül az ADHD diagnózisa, a szülők gyakran erős bűntudattal küzdenek és attól tartanak, hogy valami hibát követtek el a gyermek nevelésében. Pedig nem erről van szó.

A kutatók három évtizede vizsgálják a genetika és az ADHD kapcsolatát. Mára már több ezer tanulmány támasztja alá, hogy az ADHD örökletes betegség, és azoknak a gyerekeknek, akik érintettek, nagy valószínűséggel már a szülei, illetve egyéb rokonai is figyelemzavarral rendelkeznek.

Egy ADHD-s szülőnek 50% esélye van rá, hogy születendő gyermeke is ezeket a tüneteket fogja produkálni. Sőt, sok esetben a szülő a gyermeke diagnózisával a kezében szembesül azzal, hogy tulajdonképpen ő maga is ezzel a problémával küzd.

 

ADHD és felnőttkor

A figyelemzavar nem csupán a gyerekek problémája, mivel többnyire nem múlik el a gyermekkorral együtt, csak más formában és más tünetekkel jelentkezik. A felnőttkori ADHD legalább annyira megnehezítheti a mindennapokat és az életvezetést, mint a gyermekkori; nyomot hagyhat a munkán, a háztartáson, párkapcsolaton, gyereknevelésen egyaránt.

 

Az ADHD lehetséges okai

Ahogy előzőekben kifejtettük, az ADHD egy komplex neurológiai rendellenesség, melynek kialakulásában számos genetikai és környezeti tényező vehet részt.

Blogunk arra próbál fényt deríteni, hogy a génjeinken túl mi vezethet az ADHD kialakuláshoz.

 

ADHD és koraszülés

A leginkább bizonyítást nyert környezeti kockázati tényező a koraszülés, az oxigénhiány, illetve az alacsony születési súly. Kutatások igazolták, hogy az erősen koraszülött vagy nagyon alacsony születési súlyú gyermekek esetében kétszeresére nő az ADHD diagnózisának rizikója, mint normál súlyú és megfelelő terhességi héten született társaik esetében.

Más tanulmányok a toxikus anyagok szerepét emelik ki (anya terhesség alatt dohányzott, alkoholt fogyasztott, gyógyszert szedett, vagy egyéb külső környezeti ártalmaknak volt kitéve).

 

ADHD és balesetek

Bár az ADHD-s gyerekek esetében megnő a balesetek kockázata, hiszen ezek a lurkók szeretnek veszélyesen élni és egyfolytában kísértik a sorsot, egyes tanulmányok szerint épp a korábbi balesetek okoznak figyelemzavaros-hiperaktív tüneteket.

Amerikai kutatások azt is igazolták, hogy a gyermekkori koponyasérüléssel, ill. traumás agysérüléssel járó balesetek a későbbiek során ADHD-s tünetek megjelenéséhez vezethetnek.

Ráadásul a tünetek nem is minden esetben jelentkeznek azonnal, a rendellenesség kialakulása akár egy évtizedet is várathat magára.

 

ADHD és iskola

Napjaink nebulói pici koruktól fogva annyi időt töltenek az óvodában, iskolában és középiskolában, mint szüleik a munkahelyükön. Azzal a különbséggel, hogy az iskolások még otthon se nagyon lazíthatnak, hisz a különórák, lecke és tanulás várja őket. Világos, hogy ezt a hatalmas nyomást és állandó stresszt nem lehet „ép ésszel” kibírni, nem tudnak folyamatosan koncentrálni és teljesíteni.

Márpedig az ADHD számos tünete között első helyen áll a koncentrációs probléma, a nyugtalanság. Ha már a kisiskolás gyerekektől is elvárjuk, hogy fejlettségi szintjükön túl megfeleljenek az iskolai elvárásoknak, akkor egyre kevésbé lesznek képesek a „fenekükön maradni” és összpontosítani.

 

ADHD és mozgásszegény életmód

A túl kevés mozgás következménye, hogy mai gyerekeknek egyszerűen nincs idejük lefárasztani az idegrendszerüket. Iskola után nem a játszótéren rohangálnak, fűben hemperegnek, fociznak, fára másznak, bunkert építenek, hanem szakkörökön, különórákon vagy a tévé előtt ülnek. Az, ami régen természetesen ment, ma mesterségesen kell produkálni (pl. TSMT tornával és egyéb fejlesztésekkel).

 

ADHD és a digitalizáció

A mai gyerekek többsége jóval több időt tölt az online térben, mint amennyi az egészségük szempontjából elfogadható lenne.

Bár nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a túl sok tévénézés, tabletezés vagy netezés ADHD-t okozna, a kutatások azt mutatják, hogy azok az iskolások és főiskolások, akik több időt töltenek a képernyő előtt, gyakrabban küszködnek figyelemzavarokkal, mint azok, akik nem. A digitális eszközök stimuláló hatása ugyanis megnehezítheti a gyerekek figyelmének megtartását.

 

A gyerekek túl korai bevonása a digitális világba azért is veszélyes, mert agyuk hozzászokik a kényelmes hozzáféréshez, az azonnali válaszok érkezéséhez, illetve az azonnali sikerhez és kielégüléshez. Mi tudjuk, de ők nem fogják megtanulni, és  elfogadni, hogy a világ nem így működik.

Elméjük folyamatosan valami érdekesebbet, ösztönzőbbet keres, amely mindig rendelkezésre áll - ezáltal a figyelem könnyen elvonhatóvá válik. És éppen ez az ADHD-val élő gyerekek legnagyobb problémája.

 

ADHD és táplálkozás

A hiperaktivitást egyre inkább összefüggésbe hozzák az egészségtelen táplálkozással is. Számos tanulmány kimutatta, hogy a túl sok cukor, a finomított lisztek, szénhidrátban gazdag ételek, adalékanyagok fogyasztása előidézheti és fokozhatja a gyerekek hiperaktív viselkedését. Különösen a mesterséges színező- és ízesítőanyagok, valamint a tartósítószerek (pl. nátrium-benzoát) azok, amelyik komoly kockázatot jelenthetnek.

Az ADHD-s tünetek kezeléséhez, enyhítéséhez a gyógyszereken túl számos módszer áll rendelkezésünkre, ezek közé tartozik a craniosacralis terápia is.